A parlament 195 igen szavazattal, 132 nem ellenében elfogadta az új felsőoktatási törvényt. A kétéves előkészítés után megszületett jogszabály alapjaiban formálja át a főiskolák, egyetemek irányítását és a jelenlegi felsőfokú képzést. Jövő ősztől - néhány speciális szakot (orvosi, művészeti területek) kivéve - három szinten folyik majd az oktatás. Az első a hároméves alapképzés - amelynek elvégzése önmagában is piacképes diplomát ad -, erre épül a kétéves mester-, majd a hároméves doktori képzés. Ezentúl a mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez kötik a felsőoktatási támogatásokat, juttatásokat. Az új törvény legvitatottabb pontja, hogy az intézmények gazdasági irányítását olyan testület veszi át, amelybe a szaktárca az üzleti szféra képviselőiből álló menedzsereket delegál. A Fidesz értelmezésében a változással csorbul az egyetemi autonómia, s mivel a párt a jogszabályt 12 ponton ellentétesnek tartja az alaptörvénnyel, az Alkotmánybírósághoz fordul. Magyar Bálint oktatási miniszter szerint viszont a törvény bővíti az autonómiát, mert például az intézmények maguk dönthetnek pénzeszközeik átcsoportosításáról, ingatlanaik hasznosításáról, és vállalkozásokat alapíthatnak.