2005. április. 14. 16:15 MTI Utolsó frissítés: 2005. április. 14. 16:26 Itthon

Az oktatási tárca cáfolja a Fidesz állításait

Az oktatási tárca számításai szerint az elkövetkező öt évben mintegy 37 százalékkal bővül a felsőoktatási intézmények támogatása a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött normatív garancia miatt - közölte Arató Gergely, a szaktárca politikai államtitkára a két ellenzéki párt sajtótájékoztatójára reagálva.

Arató Gergely szerint ezáltal a rendszer kiszámíthatóvá válik, hiszen nem egy egyedi költségvetési döntés függvénye, hogy az adott évben milyen normatív támogatást kapnak az egyetemek és főiskolák. A politikai államtitkár az MDF azon állítására reagált, hogy szerintük átláthatatlanná válik a rendszer. Szerinte félreértés, amit a Fidesz állít, hogy jelentős forráskivonás történik a felsőoktatásban, illetve, hogy csökken a hallgatók bejutási esélye. Utalt arra, hogy az elkövetkező két évben jelentősen bővül a létszám, majd a jelenleginél magasabb szinten "stabilizálódik".

A PPP-programokról szólva Arató közölte: ebben az esetben az intézmény nem létesítményt épít vagy vásárol, hanem szolgáltatást. Megvásárolja a jogot ezekben a szerződésekben, hogy a hallgatók 20 évig ezekbe a kollégiumokba járhatnak, és ezt követően eldöntheti, hogy az akkori értéken megvásárolja a létesítményt vagy újabb bérleti konstrukció keretében szerzi be a férőhelyet.

A megemelt kollégiumi támogatást nem a befektetők, hanem a hallgatók kapják - közölte a MDF azon állítására, hogy a magántőke bevonásával létesülő kollégiumoknál a vállalkozók megkapják ugyanazt a normatív támogatást, mint az állami létesítményeknél. Arató Gergely elmondta, örül hogy az MDF megértette, mit jelent a magyar felsőoktatás számára a bolognai folyamathoz való csatlakozás lehetősége és a törvény ezen elemét támogatja. Az átalakításhoz szükséges a törvényben megfogalmazott irányítási és finanszírozási reform is.

Tévedés, hogy a törvényjavaslat csorbítja az intézményi autonómiát, gazdasági területen éppen növeli, illetve a fenntartói jogkörök jelentős részét átadja az irányító testületeknek (it), amelyek többségét az intézmények választják - mondta. Arató vélekedése szerint az a kifogás, hogy az oktatók és hallgatók ki lennének zárva az intézmények irányításából, "nem alapos", mert képviselőik ott ülnek a szenátusban, és az it és a szenátus közösen dönt a szervezeti-működési szabályzatról, a rektorválasztásról, a képzési szakok indításáról.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.