2004. január. 28. 15:33
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Itthon
Piaci krónika 2004. január 18-23.
Az alábbi előrejelzések a beérkezett adatok gondos értékelésén alapszanak, ám felhasználásuk következményeiért a szerző, illetve a hvg.hu semmiféle felelősséget nem vállal.
Közeleg az adóbevallások ideje, amelynek első lépcsőjeként január 31-ig megkapják a befektetők a tőkeszámla-igazolásaikat befektetési szolgáltatójuktól. Ebben az évben a korábban adóhitelt igénybe vevőknek nagyon érdemes odafigyelniük adóbevallásukra, miután jelentős változás következik be az adóhitel rendszerében. Az adóhitel intézménye ugyanis nem EU-konform, ezért 2004. január 1-jétől megszüntetik. Ez azt jelenti, hogy befektetési adóhitel címén utoljára a 2003 év után lehet az összevont adóalapot csökkenteni.
A 2003-as adóévről benyújtott adóbevallásban kimutatott adóhitel-állományt legkésőbb 2007. április 20-ig kell visszafizetni. (Az adóhatóság egyébként 2004. június 30-ig értesíti az érintett adózókat a visszafizetendő összeg mértékéről.) Ugyanakkor kedvezményezik a minél korábbi visszafizetést: így aki idén október 31-ig visszafizeti a teljes adóhitelét, az abból 45 %-ot visszatarthat. A következő évben ez a kedvezmény már csak 20 %, az utána következő évben pedig csak 5%. Aki e kedvező lehetőségek valamelyikét szeretné választani (nyilván célszerű az idei évi visszafizetést választani) annak már nem lehet igénybe vennie a 2003. év után járó (egyébként maximum 200.000 Ft-os) adóhitel összeget.
A héten az állampapírpiacon 13-46 bázisponttal süllyedtek a hozamok. A csökkenés jobban érintette a hosszabb futamidejű papírokat, különösen az 5 és 10 éves államkötvényt, amelyeknek aukciójára is sor került a héten: A 2009/C államkötvény 9,23 %-os átlag és 9,4 %-os maximum hozam, a 2014/ államkötvény pedig 8,13 %-os átlag és 8,18 %-os maximum hozam mellett talált gazdára. Ötéves lejáratú papír esetében ez azt jelenti, hogy egyetlen hét leforgása alatt közel 1,5 %-os árfolyamnyereséget lehetett elérni, ami éves szintre kivetítve már egész szép hozamot jelentene.
A hét végére mintegy 60 pontot veszített értékéből a BUX index. A forgalom nem volt jelentős, inkább a kivárás jellemezte a piacot. A MATÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy magas osztalékot terveznek fizetni a tavalyi évre. Egyes híresztelések szerint ennek mértéke elérheti az 50 %-ot is, ami még az árfolyamértékre vetítve is mintegy 6 %-os hozamot jelent. Igaz, hogy ez után kell fizetni osztalék adót, míg az árfolyamnyereség tavaly óta teljes adómentességet élvez. Jobban járnának a befektetők, ha egy kis árfolyamnyereséget is zsebre tudnának tenni. Az OTP várhatóan látványos eredményről fog számot adni, növekedési kilátásai is kedvezőek így papírjainak árfolyama akár tovább emelkedhet.
A héten a forint viszonylag szűk (2 forintos) sávban mozgott az EUR-val szemben, a hét végére még erősödött is. Ebben valószínűleg annak is jelentős szerepe volt hogy az MNB most már deklaráltan is feladta a korábban szorgalmazott 250-260-s árfolyamsávot. Az új pénzügyminiszter még nem közölte, hogy miből lesz a megtakarítás, amelynek eredményeként tartható lesz a már így fefelé, 3,8 %-ról 4,6 %-ra módosított, GDP arányos költségvetési hiány.
A héten megtartották a magyar állam 3 milliárd EUR-ra szóló kötvénykibocsátásának első, 1 milliárdos részének „road showját”. (Azaz a Nemzeti Bank szakemberei, a potenciális vásárlókat a helyszinen próbálják rávenni a transakcióra). Az MNB mintegy 29 bázisponttal kinál nagyobb kamatot, mint amennyit az azonos futamidejű német kötvényekren felajánlanak. Ez a felár igencsak mérsékeltnek tűnik. Intő jel volt viszont, hogy Sándor György az MNB ügyvezetője Londonban ismét kifejtette, hogy az infláció letörésére szükség esetén további kamatemelésre is sor kerülhet az idén.
A amerikai valuta érdekes pályát futott be a héten. A hét elején jelentősen emelkedni tudott az eurohoz és a jenhez képest is, majd a hét végére ismét gyengélkedni kezdett. A dollár erősödés így csak egy átmeneti korrekciónak bizonyult, ami viszont már nagyon érett, hiszen gyakorlatilag az 1 euró=1,16 dollárról folyamatosan gyengült az 1,28 dolláros szintig. A dollár mozgását jelenleg nehéz kiszámítani, mert ellentétes irányú tényezők befolyásolják. Egyrészt gyengíti a dollárt a nagyon magas ikerdeficit (a fizetési mérlegé és a költségvetésé). Az egyensúlyi helyzet tovább rosszabbodhat, tekintettel Bush elnök gazdaságélénkítő programjára, az ugyanis az állami kiadások növekedésével járhat . Másrészt viszont az EU országok számára már terhes lehet a túl erős euró, mert gyengíti az export lehetőségeket. Az Európai Központi Bank nyomás alatt van, hogy csökkentse a kamatokat. Erre feltehetően az 1 euró=1,3 dollár árfolyamnál kerülne sor.
A 2003-as adóévről benyújtott adóbevallásban kimutatott adóhitel-állományt legkésőbb 2007. április 20-ig kell visszafizetni. (Az adóhatóság egyébként 2004. június 30-ig értesíti az érintett adózókat a visszafizetendő összeg mértékéről.) Ugyanakkor kedvezményezik a minél korábbi visszafizetést: így aki idén október 31-ig visszafizeti a teljes adóhitelét, az abból 45 %-ot visszatarthat. A következő évben ez a kedvezmény már csak 20 %, az utána következő évben pedig csak 5%. Aki e kedvező lehetőségek valamelyikét szeretné választani (nyilván célszerű az idei évi visszafizetést választani) annak már nem lehet igénybe vennie a 2003. év után járó (egyébként maximum 200.000 Ft-os) adóhitel összeget.
A héten az állampapírpiacon 13-46 bázisponttal süllyedtek a hozamok. A csökkenés jobban érintette a hosszabb futamidejű papírokat, különösen az 5 és 10 éves államkötvényt, amelyeknek aukciójára is sor került a héten: A 2009/C államkötvény 9,23 %-os átlag és 9,4 %-os maximum hozam, a 2014/ államkötvény pedig 8,13 %-os átlag és 8,18 %-os maximum hozam mellett talált gazdára. Ötéves lejáratú papír esetében ez azt jelenti, hogy egyetlen hét leforgása alatt közel 1,5 %-os árfolyamnyereséget lehetett elérni, ami éves szintre kivetítve már egész szép hozamot jelentene.
A hét végére mintegy 60 pontot veszített értékéből a BUX index. A forgalom nem volt jelentős, inkább a kivárás jellemezte a piacot. A MATÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy magas osztalékot terveznek fizetni a tavalyi évre. Egyes híresztelések szerint ennek mértéke elérheti az 50 %-ot is, ami még az árfolyamértékre vetítve is mintegy 6 %-os hozamot jelent. Igaz, hogy ez után kell fizetni osztalék adót, míg az árfolyamnyereség tavaly óta teljes adómentességet élvez. Jobban járnának a befektetők, ha egy kis árfolyamnyereséget is zsebre tudnának tenni. Az OTP várhatóan látványos eredményről fog számot adni, növekedési kilátásai is kedvezőek így papírjainak árfolyama akár tovább emelkedhet.
A héten a forint viszonylag szűk (2 forintos) sávban mozgott az EUR-val szemben, a hét végére még erősödött is. Ebben valószínűleg annak is jelentős szerepe volt hogy az MNB most már deklaráltan is feladta a korábban szorgalmazott 250-260-s árfolyamsávot. Az új pénzügyminiszter még nem közölte, hogy miből lesz a megtakarítás, amelynek eredményeként tartható lesz a már így fefelé, 3,8 %-ról 4,6 %-ra módosított, GDP arányos költségvetési hiány.
A héten megtartották a magyar állam 3 milliárd EUR-ra szóló kötvénykibocsátásának első, 1 milliárdos részének „road showját”. (Azaz a Nemzeti Bank szakemberei, a potenciális vásárlókat a helyszinen próbálják rávenni a transakcióra). Az MNB mintegy 29 bázisponttal kinál nagyobb kamatot, mint amennyit az azonos futamidejű német kötvényekren felajánlanak. Ez a felár igencsak mérsékeltnek tűnik. Intő jel volt viszont, hogy Sándor György az MNB ügyvezetője Londonban ismét kifejtette, hogy az infláció letörésére szükség esetén további kamatemelésre is sor kerülhet az idén.
A amerikai valuta érdekes pályát futott be a héten. A hét elején jelentősen emelkedni tudott az eurohoz és a jenhez képest is, majd a hét végére ismét gyengélkedni kezdett. A dollár erősödés így csak egy átmeneti korrekciónak bizonyult, ami viszont már nagyon érett, hiszen gyakorlatilag az 1 euró=1,16 dollárról folyamatosan gyengült az 1,28 dolláros szintig. A dollár mozgását jelenleg nehéz kiszámítani, mert ellentétes irányú tényezők befolyásolják. Egyrészt gyengíti a dollárt a nagyon magas ikerdeficit (a fizetési mérlegé és a költségvetésé). Az egyensúlyi helyzet tovább rosszabbodhat, tekintettel Bush elnök gazdaságélénkítő programjára, az ugyanis az állami kiadások növekedésével járhat . Másrészt viszont az EU országok számára már terhes lehet a túl erős euró, mert gyengíti az export lehetőségeket. Az Európai Központi Bank nyomás alatt van, hogy csökkentse a kamatokat. Erre feltehetően az 1 euró=1,3 dollár árfolyamnál kerülne sor.
