Az ELTE és az MTA etológusai elsőként adtak kísérleti bizonyítékot arra, hogy a kutyák képesek emberi társuk múltbeli akciójára emlékezni, és azt szükség esetén felidézni.
Újabb eredményről számolt be a kutyákkal kapcsolatban az ELTE Etológiai Tanszéke, az után, hogy az elmúlt hónapokban több nagy horderejű tudományos közleményt hozhatott nyilvánosságra az ember legjobb barátjáról.
Úgy tűnik, csak hisszük, hogy olyan jól ismerjük a kutyákat, hiszen augusztusban kiderült, hogy nekik is számít a szavak jelentése, nem csak a hanglejtés, szeptemberben pedig arról a kutatásról számolt be a tudományos műhely, hogy a kutyák fenyegetőbbnek tartják a férfiakat, mint a nőket, testmérettől függetlenül.
Most pedig az derült ki, hogy a kutyák is képesek "mentális időutazásra", azaz olyan múltbeli eseményekre is képesek emlékezni, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni azokat - igazolták innovatív kísérleteikkel az ELTE etológusai, valamint az (MTA)-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportjának tudósai.
A Current Biology című rangos tudományos folyóirat aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint a kutyák olyan összetett eseményeket is képesek felidézni, mint például az egyszerűbb emberi cselekvések - írta a kutatócsoport közleményben.
Először ki kellett képezni a kísérletben részt vevő kutyákat
"Az emlékezetnek ezt a fajtáját epizodikus memóriának nevezzük, aminek tanulmányozása az állatokban rendkívül nehéz a verbális kommunikáció hiánya miatt. Nem kérdezhetjük meg például váratlanul egy kutyától, hogy emlékszik-e, mit látott ma reggel séta közben. Ezért újfajta módszert dolgoztunk ki, amely lehetővé tette, hogy a kutyák viselkedésükkel válaszoljanak az ilyen jellegű kérdésekre" - idézi a közlemény Claudia Fugazzát, a kutatás vezetőjét.
Első lépésként a kísérletben gazdáik kiképezték a résztvevő 17 családi kutyát a "Csináld utánam!" módszerre. A kiképzés alatt a kutyák megtanulták, hogy a csináld! vezényszóra utánozzák az előzőleg megfigyelt, gazdájuk által bemutatott akciót, például a felugrást a levegőbe vagy egy esernyő megérintését.
"Az ezzel a módszerrel betanított kutyák képesek akár 24 óra elteltével is utánozni az ember által bemutatott cselekvést. Ha így, késleltetve adjuk ki a Csináld! vezényszót, az ahhoz hasonlít, mintha azt kérdeznénk tőlük: Emlékszel, hogy a gazdád mit csinált korábban?" - tette hozzá Fugazza.
A kutatók arra is választ kerestek, vajon képesek-e a kutyák olyan múltbeli események felidézésére, amelyek esetében nem számíthattak arra, hogy egyszer majd fel kell idézni ezeket - áll a közleményben.
A kérdés tesztelése végett a kutyákat a továbbiakban arra szoktatták, hogy a gazda által bemutatott viselkedéstől függetlenül mindig lefekvés lesz a feladatuk a korábban megszokott utánzás helyett. Ezt a tréninget addig folytatták, amíg a kutyák már maguktól lefeküdtek a gazda akcióját követően.
A kritikus tesztben a demonstrációt követően a kutyák váratlanul újra a Csináld! vezényszót kapták, amire nem számíthattak.
"Ha a kutyák képesek utánozni az ember viselkedését akkor is, ha nem számítanak ilyen feladatra, akkor ez azt bizonyítja, hogy képesek epizodikus jellegű memóriájukat használni múltbeli cselekvések felidézésére" - hangsúlyozta Pogány Ákos etológus, a tanulmány társszerzője.
A kutatók eredményei az epizodikus jellegű memória használatát támasztották alá, így elsőként adtak kísérleti bizonyítékot arra, hogy a kutyák képesek emberi társuk múltbeli akciójára emlékezni, és azt szükség esetén felidézni.
"Az általunk alkalmazott innovatív módszer lehetővé tette az állatok epizodikus jellegű memóriájának vizsgálatát összetettebb, a mindennapi életben is előforduló cselekvésekre is. Eredményeink alapján a kutyák ígéretes új modellként szolgálhatnak az összetettebb, összefüggéseiben gazdagabb cselekvések kódolásának vizsgálatára az epizodikus jellegű memóriában. Ebben talán az az evolúciós és egyedfejlődési háttér is szerepet játszik, amelynek eredményeképpen a kutyák jelentős része az emberrel közös környezetben él" - vonta le a következtetést Miklósi Ádám etológus, a tanulmány társszerzője, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.
