Ingatlan ingatlanmenedzser.hu 2012. február. 19. 10:07

Titkok a júdeai király kertjéről

A kutatókat már régóta foglalkoztatják a Jeruzsálem és Betlehem között félúton lévő fennsík, Ramat Rahel (Ráhel...

A kutatókat már régóta foglalkoztatják a Jeruzsálem és Betlehem között félúton lévő fennsík, Ramat Rahel (Ráhel magaslatának) titkai, ahol a bibliai Júdea korából ismert egyetlen királyi palota magasodott.

A régészeti ásatások azt is felfedték, hogy a palotát egy csodálatos kert övezte, amelynek növényzetét egyedülálló vízellátási rendszer táplálta. Helyben vízforrás ugyan nem volt, így az esővizet gyűjtötték és osztották szét igen hatékony módon, a kertben több medence is volt, a növényzetet pedig  öntözőcsatornák táplálták - olvasható a PhysOrg (http://www.physorg.com) tudományos hírportálon.

A Ramat Rahel-i helyszínen évek óta folytatnak feltárásokat a Tel-avivi Egyetem régészei, akiknek a pollenmaradványok alapján sikerült azonosítaniuk, hogy milyen növények illatoztak az ókori kertben.

A korábbi próbálkozások, hogy a talajból nyerjenek pollenmaradványokat, sikertelennek bizonyultak. Az egyetem szakemberei Oded Lipsic irányításával viszont felfigyeltek arra, hogy az öntözőcsatornákat és medencéket többször is javították az idők folyamán, így a száradó gipszréteg "csapdába" ejthette a polleneket. A tudósok feltételezése beigazolódott, s a gipszrétegeknek köszönhetően koronként azonosítani tudták a kert növényzetét.

Nőtt a kertben nyárfa és fűzfa, amelyeknek rengeteg víz kellett, de telepítettek fügefákat, olajfákat, szőlőt, a virágok közül pedig mindenekelőtt a vízililiom pollenmaradványait fedezték fel. A perzsa uralom alatt jelent meg Izraelben elsőként a királyi kertben az Indiából importált cédrátcitrom (Citrus medica), valamint a dió (Juglans regia), a libanoni cédrus, valamint a nyírfa.

Tudatos otthon
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.