Az már talán ismert a legtöbbek számára, hogy az állami támogatás kivezetése ellenére is újból elérhetővé váltak az akár 30 százalék jóváírást fizető lakástakarékok. Nézzük, milyen előnyökkel bírnak ezek a lakáscélra felhasználható megtakarítási konstrukciók!

1. Előre ismert hozamú rendszeres megtakarítás

A rendszeres megtakarítások piacán a legritkább esetben találkozhatunk előre rögzített mértékű hozamokkal. Ha befektetési célú életbiztosításra vagy nyugdíjpénztári megtakarításra gondolunk, ott a választott portfólió teljesítményétől függ az elérhető hozam – márpedig egy portfólió jövőbeni teljesítményét lehetetlen pontosan meghatározni. Az állampapíroknál ugyancsak van lehetőség kvázi rendszeres megtakarítási tevékenységre, de a kínálat folyton változik, így nem tudhatjuk, hogy például egy év múlva milyen ajánlatokkal fogunk találkozni. Ezekkel szemben a lakástakarékoknál akár 4 vagy 8 évre előre ismert, hogy mekkora hozam elérését teszik lehetővé, ami nagyfokú kiszámíthatóságot biztosít a megtakarítóknak.

2. Középtávon vonzó megtérülés

A legkedvezőbb lakástakarék-ajánlatok ma 4 évre és 8 évre egyaránt 6%-ot meghaladó éves rögzített hozamot kínálnak, amely néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlenül magas jövedelmezőség lett volna a betétek és más hasonló kockázatú megtakarítások piacán. Gondoljunk csak a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Pluszra, amely egyösszegű befektetés esetén évi 4,95%-os hozamot biztosított, rendszeres megtakarításként használva azonban – a lépcsőzetes kamatozása miatt – ennél is alacsonyabbat. Az akkori kamatkörnyezetben mégis annyira népszerű lett a MÁP Plusz, hogy nagyjából 2 év leforgása alatt 6000 milliárd forintnál is több pénzt lapátoltak bele a lakossági megtakarítók.

Bankmonitor

Azóta nagyot fordult a világ, és a kamatkörnyezet éppen egészen más arcát mutatja. De elképzelhető, hogy aki most 8 évre bebiztosítja magának a 6% feletti hozamot, néhány év múlva nagyon elégedett lesz a befektetésével.

3. Teljes adómentesség

A lakosság számára elérhető megtakarítások közül ma kevés konstrukcióról mondhatjuk el, hogy feltétel nélküli adómentességet élveznek. Egy példa a 2019. június 1. után kibocsátott állampapír, de ezt leszámítva sem a bankbetétek, sem a biztosítóknál vagy nyugdíjpénztáraknál elérhető megtakarítások, sem a befektetési alapok vagy más értékpapírok nem mentesülnek automatikusan az adófizetés terhe alól. Az LTP ebből a szempontból is üdítő kivétel: itt sem a kamatjövedelmek után fizetendő személyi jövedelemadót, sem a tavaly kiterjesztett szociális hozzájárulási adót nem kell megfizetniük a megtakarítóknak. A lakástakarékok által kimutatott hozam tehát nettó hozamként értelmezhető, semmilyen levonás nem terheli.

4. OBA-garancia védi a megtakarításokat

A Magyarországon tartott bankbetéteket – és nem mellesleg az LTP-megtakarításokat is – az Országos Betétbiztosítási Alap garantálja. Az OBA tevékenységének lényege, hogy amennyiben egy pénzintézet fizetésképtelenné válik, bizonyos összeghatárig kártalanítja a betéteseket.

Az összeghatár személyenként és intézményenként 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azaz mostani árfolyamon körülbelül 39,3 millió forint. Fontos, hogy ennél nagyobb volumenű megtakarítást nem feltétlenül célszerű egy pénzintézetnél tartani, hiszen az e fölötti részre a bank csődje esetén nincs semmilyen garancia. Egy LTP-ben azonban ettől jócskán elmaradó megtakarítási összegek a jellemzők, így az ügyfeleknek nincs mitől tartaniuk.

5. Egy embernek akármennyi LTP-je is lehet

A korábban rendkívül népszerű, államilag támogatott lakástakarékok esetében minden szerződéshez tartozott egy adóazonosító jel (a köznyelvben: „adószám”), így egy személy értelemszerűen csak egy LTP-szerződéssel rendelkezhetett. Ha valaki egynél több lakástakarékot szeretett volna elindítani, akkor például közeli hozzátartozók bevonására volt szükség. Jó hír, hogy a jelenleg elérhető lakástakarékok esetében nincs ilyen jellegű megkötés, azaz egy személy tetszőleges számú LTP-t is elindíthat. Ez akkor hasznos, ha valaki a maximális (például havi 50 ezer forintos) díjon felül még további megtakarítási összegeket is lakástakarékba szeretne helyezni.

6. A számlanyitási díj könnyedén megspórolható

A lakástakarékok világában bevett szokás, hogy a szerződés elindításakor a szolgáltató számlanyitási díjat követel, amely például a szerződéses összeg 1 százaléka. A szerződéses összeg a tervezett befizetésekből, a betéti kamatokból, a kamatbónuszból/prémiumból, illetve a felvehető hitelösszegből épül fel. Így minél magasabb a vállalt havi befizetés, annál nagyobb lesz a szerződéses összeg – és az ebből számított számlanyitási díj – is. Például egy 8 év futamidejű, havi 50 ezer forintos LTP szerződéses összege az Ersténél 14,75 millió forint, így alapesetben egyszeri 147 500 forintos számlanyitási díjjal kell kalkulálni.

Akciók keretein belül viszont van lehetőség a számlanyitási díj elengedésére: ennek egyik legegyszerűbb módja, ha valaki az LTP megkötésével egyidejűleg egy bankszámlát is nyit az Ersténél. Hab a tortán, hogy bizonyos esetekben nemcsak a számlanyitási díjat lehet így megspórolni, de akár 30 ezer forint egyszeri jóváírás is kapható a frissen nyitott bankszámlára.

7. Előre ismert kamatú lakáshitel lehetősége

A lakástakarék futamidejének végén a legtöbb esetben van lehetőség arra, hogy a megtakarító lakáshitelt is felvegyen, amelynek kamata már a szerződéskötéskor ismert. Sőt bizonyos esetekben áthidaló kölcsön is elérhető, tehát az ügyfelek a futamidő vége előtt is hozzájuthatnak egy ilyen hitelhez. Van olyan konstrukció, ahol 5 év elteltével fix 3,9%-os kamatozással (THM: 4,8%) kaphatnak lakáshitelt a megtakarítók, ami a mostani környezetben felettébb versenyképes ajánlatnak számít. Fontos, hogy a különböző termékek között jelentős eltérések lehetnek, ezért hiteligény esetén feltétlenül érdemes egy hozzáértő tanácsadóra támaszkodni.