Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A klímaváltozás közepette a mezőgazdasági termelés egyre bizonytalanabb és egyre költségigényesebb. A szélerőművek kevés helyet foglalnak, így jól passzolnak a mezőgazdasághoz, a megtermelt áram felhasználható helyben, vagy pluszbevételt hozhat.
Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű kilowattóránként 15-30 forintos árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves pluszjövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak – hívja fel a figyelmet a Másfélfok.hu-n megjelent elemzésében Méhes Martina, az Energiaklub ügyvezetője.
A szélenergia és a mezőgazdaság jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 négyzetméter földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges.
A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95 százalékát kihasználhatják.
Az agráriumnak nagy szüksége lenne a pluszbevételekre, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak. A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, csökkentve az ágazat gazdasági kockázatait.
A turbinák által termelt többletbevételeket vissza lehet forgatni a gazdaságba, vagy kompenzálni lehet a mezőgazdasági termelés esetleges bevételkieséseit.
Ha ezáltal növelni tudják a termelést, több berendezést vásárolhatnak, és növelhetik a nyereségüket, akkor nagyobb valószínűséggel maradnak a szektorban.
A megtermelt áramot fel lehet használni üvegházak működtetésére is, hogy fosszilis tüzelőanyagokból származó energiaforrások használata nélkül termeljenek tiszta vizet, biztosítsák a hőellátást, vagy egyéb berendezéseket működtessenek. Az üvegházakban alkalmazott megújuló energia gazdaságos megoldás a növények és zöldségek növekedéséhez szükséges optimális hőmérséklet fenntartására.
Épp a közelmúltban gyökeres változás történt a kormány szélpolitikájában: egy új kormányrendelet nyomán a következő 60 napban minden olyan szélerőművi kapacitás és „a korábbi eljárásokból fennmaradt igénylések” hálózati csatlakozási engedélyt kapnak, amelyek legkésőbb 2030-ig rendszerbe illeszthetők.
Ez túlzás nélkül hatalmas változást jelent: a magyar kormány bő egy évtizede gátolta a szélerőművek terjedését, és hiába oldották fel a korlátozásokat idén év elejétől, Lantos Csaba energiaügyi miniszter tavaly év végén még arról beszélt, hogy annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire engedélyt kapnak, és felépülhetnek az első új szélturbinák.
Az energiaminisztérium szerint a módosított szabályozás lehetővé teszi, hogy az év még nagyobb részében, a napsütéses órákon túl is növekedjen a megtermelt zöldenergia mennyisége.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az új termelőket és tárolókat elsősorban az eddig kiépült vagy már jóváhagyott csatlakozási pontokhoz fogják telepíteni, ahol nemcsak alacsonyabb csatlakozási költséggel valósíthatják meg beruházásaikat, hanem az adott pont kihasználtságát is növelhetik. Például egy 10 megawattos betáplálási kapacitású pontnak az ottani naperőmű éves szinten csak a 15 százalékát használja ki, akkor a fennmaradó kapacitásokat más, például szeles termelők (amik akkor is termelhetnek, amikor nem süt a nap) vagy tárolói kapacitások használhatják ki.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
