A héten már elkészülnek az első támogatói okiratok a Napenergia Plusz programban, erről az Energiaügyi Minisztérium államtitkára is beszámolt szerdán. A január 15-én kissé döcögve indult, újként hirdetett, de valójában átcímkézett napelemes-energiatárolós pályázaton 15 munkanapon belül kellett a lebonyolító Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-nek (NFFKÜ) elbírálnia a pályázni szándékozók előregisztrációját. Ennek jóváhagyását követően lehetett benyújtani a pályázatokat. A pályázatokról újabb 15 munkanapon belül kell döntenie a kiírónak. A február 26-i héten telik le a kétszer 15 munkanap, tehát a leggyorsabb pályázóknak a héten már értesülniük kell arról, sikerrel jártak-e. Bár több mint 26 ezren jelentkeztek az előregisztrációra, pályázatot egyelőre valamivel több mint hétezren adtak be, ők egyenként átlagosan átlagosan 4,1 millió forint támogatást igényeltek az államtitkár szerint, akit az MTI idézett. A támogatói okirat és a hálózati csatlakozási engedély birtokában már elindulhat a kivitelezés, és akinek szüksége van rá, előleget is igényelhet. Az államtitkár

az első kifizetéseket tavaszra ígérte.

A programban 75 milliárd forintot fordít az állam arra, hogy 8-10 kilowatt kapacitású napelemes rendszert, és 8-10 kWh teljesítményű akkumulátort szerelhessen fel 15 ezer háztartás. Az állam a költségek 65 százalékát, de legfeljebb ötmillió forintot ad mindehhez a háztartásoknak. Az Energiaügyi Minisztérium ezzel a pályázattal szeretné biztosítani, hogy korábbinál jóval kedvezőtlenebb bruttó elszámolási rendszerben is belátható időn belül megtérüljön a háztartási méretű napelemes kiserőművekbe ölt pénz. De vajon jól lesz elköltve ez a 75 milliárd forint, milyen furcsaságok vannak a pályázatban? Ámon Ada, a Főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője, Budapest klíma- és zöldenergia fejlesztési stratégiájának felelőse segítségével értékeltük a programot.

Indul a versenyfutás az új napelemes pályázaton - ezekre figyeljen oda

Már bő egy hete elbírálhatta az első pályázók előregisztrációját a Napenergia Plusz program lebonyolítója. Az akkumulátorral kiegészített napelemes rendszerek telepítését támogató program kerete 15 ezer háztartásra elég, de 25 ezren jelentkeztek. Mostantól indul a versenyfutás: azok mehetnek biztosra, akik még bőven a keret kimerülése előtt letudják a szerződéskötést és a szükséges papírmunkát.

Saját erőből is menne

Másfél-két éve még hajlandó volt a lakosság különösebb pályázati források nélkül beruházni napelemes rendszerekbe, nem véletlen, hogy mostanra már több mint 250 ezer ilyen rendszer üzemel – emeli ki az energia- és klímapolitikai közgazdász-szakértő. Ehhez képest szinte elenyésző a kormányzati támogatással eddig megvalósult rendszerek száma: a 2021-ben indult korábbi pályázaton 35 ezer pályázó nyert, amik számottevő része máig nem valósult meg egyebek mellett az akadozva induló elbírálás, a költségek időközbeni elszállása, az elszámolással és hálózati csatlakozással kapcsolatos huzavonák, és a támogatások késedelmes kifizetése miatt – ami cégek bedőléséhez is vezetett:

Nem fizet az állam, meg is feneklett legalább egy napelemes cég: pályázók százai futnak a pénzük után

Több százan futnak a pénzük és vágyott napelemeik után a 2021-es napelemes pályázat nyertesei közül, miután kivitelezőjüknék pénzügyi nehézségek léptek fel. Az érintett vállalkozás lehívta a támogatási előlegeket, és önerőt is átvett az ügyfelektől, telepített is több rendszert, illetve leszállított számos berendezést, de sok ügyfél esetében nem jutott semmire.

Különösebb pályázati források felhasználása nélkül is tudott tehát a lakosság napelemes rendszereket építeni, amelyek mostanra az összes napelemes energiatermelő kapacitásnak bőven több mint egyharmadát adják, ami pozitív fejlemény – mondja Ámon, aki azonban emlékeztet, hogy a 2022 őszi „napelemstop”, majd az átállás a korábbi szaldó elszámoláshoz képest jóval kedvezőtlenebb feltételekkel idén év elejével bevezetett bruttó elszámolási rendszerre, várhatóan fékezni fogja a lakosság beruházási kedvét. A beépített kapacitás mindenesetre még bővülni fog, hiszen sok ilyen HMKE (háztartási méretű kiserőmű)-beruházás vár megvalósításra, de a közgazdász szerint a további bővülés érdekében elengedhetetlen, hogy emeljék a HMKE-k által a hálózatba betermelt elektromos áram jelenleg mindössze ötforintos átvételi árát.

Komoly probléma, hogy 14-szeres különbség a hálózatból vételezett és oda feltöltött áram ára között

– mondja Ámon az átlag feletti fogyasztásért fizetendő kilowattonkénti 70 forintos “lakossági piaci árra” utalva. Szerinte az lenne méltányos, ha ennek a tarifának a legalább a harmadát kifizetnék a napelem tulajdonosoknak.

Kihasználatlan kapacitások

A szakember a pályázat egyik legfontosabb hiányosságának azt tartja, hogy a januárban indult Napenergia Plusz pályázattal úgy teremtenek országos léptékben is óriási energiatároló kapacitást, hogy annak felhasználását teljesen a pályázókra bízzák. A szóban forgó pályázat forrással ugyanis

összességében az egész országban jelenleg rendelkezésre álló energiatároló-kapacitás öt-hatszorosa épülhet ki.

A Mavir legfrissebb adatai szerint legalábbis 2023 végén 21,8 megawattórányi energiatároló kapacitás volt elérhető a magyarországi hálózaton.

Ámon Ada, a Főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője

Lékó Tamás

"Ha én lennék a pályázat kiírója, arra törekednék, hogy ez is hozzájáruljon a modern és rugalmas országos villamosenergia-rendszer kialakításához. Amiből egyenesen következik, hogy ezeket a tárolókapacitásokat is be kell húzni a kapacitáspiacra. Azt mondanám tehát a pályázóknak: kapsz a napelemhez és az akkumulátorhoz egy méretes támogatást, de a hálózatba szeretném használni legalább egy részét a tárolókapacitásnak – mondta a szakember, aki szerint a napelemes rendszerekhez amúgy is kötelezően telepítendő okosmérőkkel ez könnyen megoldható lenne, és így jóval hatékonyabbá lehetne tenni a teljes villamosenergia-rendszert.

A kormányzat a pályázattal kapcsolatos kommunikáció során a háztartások által megtermelt energia helyben, saját maguk általi elfogyasztását emelte ki, más mellett ezzel is indokolják a támogatást, amivel – mint a kiírásban is olvasható – a háztartások “energetikai szempontú öngondoskodását” ösztönöznék.

Ugyanakkor a vállalkozások számára tavaly tavasszal beharangozott, de végül szintén idén januárban kiírt 62 milliárdos, 2026 április végéig összesen akár 440 MWh-nyi tárolókapacitás kiépítését célzó, ipari akkumulátoros pályázat egyik lényeges eleme pont az volt, hogy kiaknázhassák a tárolókat a hálózat kiegyensúlyozásában.

Elvert pénz és energia

Ámon Ada szerint érdemes lett volna megvizsgálni azt az opciót, hogy a pályázattal potenciálisan megteremtett tárolókapacitást hálózati engedélyeseknél, esetleg a rendszerirányító Mavirnál létesítsék. Szerinte egy decentralizált hálózati tárolókapacitás-rendszer összességében ellenállóbb lehetne, ha a pályázat során létrejövő tárolók is elérhetőek lennének a kapacitáspiacon.

Nagyon fontos kiemelni a lakóépületek egyéb energetikai jellemzőit is. A kormány a REPowerEU forrásaiból 224 milliárd forintot szán 20 ezer lakás energetikai felújításának támogatására, hatékonyabbá tételére. Emellett ezt a 75 milliárdot úgy költik el napelemekre és akkumulátorokra, hogy semmiféle energetikai elvárást nem támasztanak az érintett ingatlanokkal szemben. Vagyis “lehet, hogy olyan épületekre pakolunk fel napelemet, ahol egyáltalán nem biztos, hogy a legjobban hasznosul majd a villamos energia”.

Vajon mennyire hatékony így elkölteni 75 milliárd forint EU-s támogatási forrást?

– kérdezi Ámon Ada, aki azt is jelzi: budapesti viszonylatban is elodázhatatlan feladat a lakásállomány energetikai korszerűsítése, és "égető szükség lenne elérhető pénzügyi eszközökre e téren is a lakosság számára". A főváros hamarosan létre is hozza a Budapesti Klíma Ügynökséget, ami a tervezéstől a forrásteremtésen át a megvalósításig nyújt majd szakmai támogatást a lakosságnak az energetikai mélyfelújításokhoz.

Az ingatlanok energetikai korszerűsítésének támogatása elengedhetetlen a klímacélok teljesítése érdekében. A fent említett két különböző pályázat együttes alkalmazása lenne optimális, igaz, azt nem tudni, hogy egy adott háztartás jogosult-e elindulni mind a kettőn.

Szigetelnék a házat vagy napelemet szerelnének? Várják meg a jövő évet, akkor adhat rá pénzt a kormány

Kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás is lesz 2024-es választási évben. Mindez egy szakmai konferencián derült ki, ahol ízekre szedték a szakmai szervezetek a kormány által augusztus végén az Európai Bizottságnak benyújtott REPowerEU-s terveket.

Az energetikai szempontok egyébként a korábbi – és máig le nem zárult – 2021-es napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat tervezésekor is szóba kerültek. Akkor szakmai szervezetek jelezték a kétségeket, hogy vajon elegendő villamos energiát tudnak-e biztosítani a napelemek a szigetelés nélküli épületek megfelelő fűtéséhez, és valóban képesek lesznek-e csökkenteni így energiaszámláikat a nyertesek.

Hol marad a tudatosság?

A szakértő általában is fontosnak tartaná, hogy legyen érdemi edukáció arról, hogy a pályázók – és általában a napelemeket telepítő háztartások – hogyan használják fel az így megtermelt energiát. Például, hogy mikor érdemes és mikor kevésbé érdemes a nagy energiaigényű berendezéseket – mosógép, vízmelegítő, autótöltő – működtetni.

A leghatékonyabban az Európa-szerte elterjedt dinamikus árazással lehetne elősegíteni a tudatosabb energiafelhasználást, és ezáltal elérni, hogy a fogyasztók az igényüket ne a csúcsidőszaki idősávokba rakják. Olcsóbban adni az áramot, amikor alacsonyak az igények, és/vagy nagy mennyiségben elérhető, például időjárásfüggő megújulókból termelt áram van a piacon. “Fontos lenne, hogy valamifajta jelzést adjon a rendszer.”

A szakember mindenesetre örül, hogy nagy figyelem övezi a megújuló energia hazai fejlesztését, beszélnek róla az emberek, de szerint fontos lenne még tovább magyarázni, hogyan függ össze a klímavédelem és az energia, és hogyan tudnak az egyes háztartások értelmesen részt venni az ezzel kapcsolatos döntésekben, amik egyéni szinten többnyire pénzügyi jellegűek.

Januárban jön az új napelemes pályázat, ám vélhetően sokan csalódottak lesznek

Napenergia plusz program néven indul jövő év elején az új, a háztartások napelemes energiatermelését támogató pályázat. Ezúttal azt vizsgáljuk meg, hogy ez mennyiben járul hozzá az ország kibocsátás-csökkentési céljainak eléréséhez, és hogy mire számíthatunk az eddigi tapasztalatok alapján. Egy biztos, a kezdeményezés jó, lesz, akin segít, de mind minőségben, mind mennyiségben többre lenne szükség.

... és a koncepció?

Ámon Ada szerint elgondolkodtató, hogy úgy tűnik, az országnak nincs energetikai jövőképe, koncepciója.

Nagyon hiányzik egy olyan vízió, ami leírja miként fogunk 2050-ben klímasemleges energiarendszert fenntartani itthon, és milyen út vezet odáig.

A vízió hiányának tudható be azt is, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatti energiaválság és a rezsicsökkentés csökkentése nyomán sok hazai háztartás nyúlt sufnimegoldásokhoz annak érdekében, hogy elkerülje a drágább lakossági piaci ár megfizetésével járó átlagon felüli fogyasztást. Sokan vettek elektromos kiegészítő fűtőberendezéseket, hogy csökkentsék gázfogyasztásukat, vagy felszereltek még egy villanyórát, a nagy családi házak pedig gyorsan társasházzá alakultak, hogy benne maradjanak a kedvezőbb rezsiár-kategóriában. A szakember szerint az erre fordított jelentős intellektuális és anyagi forrásokat szerencsésebb lett volna inkább valós energiahatékonysági beruházásokra fordítani, de legalábbis erre ösztönözni (és támogatni is) a háztartásokat.

Nagyon gázos a kormány uniós ezermilliárdokért összerakott energiaterve

A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról - miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne.