Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.
Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzt többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítják – állította Varga. A miniszter elmondása szerint a hitel a piacinál kedvezőbb kamatozású.
Vészhelyzeti segélyhitel
Az AIIB alapvetően nem nyújt finanszírozást Ázsián kívüli országokban. Kivétel ez alól Egyiptom, amely részben Ázsiában helyezkedik el. A bank hitelezési stratégiája szerint esetleg kivételt tehet Ázsiával közvetlenül szomszédos területeken, vagy pedig földrajzilag/fizikailag kapcsolódó projektek esetében, mint például a vezetékek, kikötők. A párizsi klímaegyezmény követelményei alá besorolt, megújulóenergia-termelési projektek is finanszírozhatók. De van egy plafon, a régión kívüli tagországokban nyújtott hitelek összege nem haladhatja meg az összes kihelyezés 15 százalékát.
A fenti potenciális kivételekkel együtt Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely finanszírozást vesz igénybe, méghozzá a bank Covid–19 Helyreállítási Eszköze alatt. Ez az alap ugyanis elvileg a világ minden területén nyújthat forrást.
Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a bank Covid-eszköze alatt, mert – egyszerűen fogalmazva:
- Az egészségügyi rendszere pocsék,
- A lakosság elöregedett és beteges,
- Rosszul teljesít a járvány elleni küzdelemben.
Legalábbis ezt állítja az AIIB hitelkonstrukciót bemutató dokumentuma. A dokumentumban foglaltak nyilván nem függetlenek attól, hogyan és milyen módon igényelte a magyar állam és az érintett állami intézmények a kölcsönt. Magyarán
miközben a kormány belföldön sikerpropagandát folytat a járványkezelésről, a helyzet súlyosságát domborítja, ha némi segélyhitel kell.
A “némi” mértéket pedig szó szerint kell érteni, az AIIB 183,1 millió eurót ad, ez jelenlegi árfolyamon 66 milliárd forint. 66 milliárd Magyarország központi költségvetésében kis túlzással kerekítési hiba, nincs egy nagyobb stadion ára, az összeg tízszerese megy majd 2022-ben a gyermekesek jövedelemadó-visszatérítésére.
Magas halálozási ráták
A dokumentum hosszasan, oldalakon keresztül sorolja, miért indokolt vészhelyzeti hitelt nyújtani Magyarországnak. A kezdeti sikerek ellenére (itt lényegében az oltási programról van szó) a magas halálozási ráta és a népességszerkezet miatt az ország sebezhetően áll egy újabb járványhullám előtt – írja a dokumentum. Magyarország lakossága elöregedett, magas a krónikus betegségben szenvedők aránya (COPD – krónikus tüdőbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák), ezek hozzájárultak a magas koronahalálozási rátákhoz.
A 65 feletti magyarok kétharmadának van legalább egy krónikus betegsége, ami 12 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a rákban szenvedők halálozási aránya.
A dokumentum szerint a magyar egészségügy a járvány szempontjából kielégítő, amennyiben minden polgár számára rendelkezésre állnak a szükséges tesztelési és kezelési kapacitások. Az intenzív osztályi kapacitásokat azonban bővíteni kellene. “Magyarország közegészségügyi intézményeinek jelentős része 50 évnél régebben épült, és fejlesztésekre szorul” – írja a dokumentum, és sorolja a problémákat a hiányzó eszközöktől az optimálisnak nem nevezhető betegutakig.
Az AIIB forrására pedig azért van szükség, mert az uniós források elsősorban a Budapesten kívüli területekre áramoltak, így a fővárosi intézmények különösen rászorulnak a modernizálásra.
55 millió euró eszközbeszerzésekre – visszamenőlegesen
A kormány nem verte nagy dobra, de az AIIB-projekt voltaképpen három komponensből áll:
- Betegkezelési eszközök beszerzése 27,6 millió euró értékben. Oxigénterápiás eszközökre, életjelmonitorokra, védőfelszerelésekre és gyógyszerekre lehet költeni a pénzt.
- Kórházi laboratóriumi kapacitások fejlesztése 27,3 millió euró értékben. Ezt a pénzt laborfelszerelésekre, tesztkészletekre, vegyi anyagokra lehet költeni.
- Kórházépületek felújítása 171,5 millió euró értékben.
A magyar kormány 43,3 millió euró önrészt vállal a kórházfelújítási komponensből, vagyis az AIIB 128,2 milliót ad. Így jön ki az összesen 183,1 millió eurós AIIB-finanszírozás.
A első komponens különösen pikáns, adva, hogy a kormány a járvány elején minden elérhető lélegeztetőgépet összevásárolt – túlárazottan, de átláthatatlan konstrukciókon keresztül. A felvásárolt gépek nagy része mind a mai napig raktárban porosodik, amiért még fizetni is kell.
Persze nem meglepő, hogy a kormány nem reklámozta az első két hitelkomponenst, a pénzt ugyanis sikerült visszamenőleges finanszírozásra megszerezni. Vagyis
ebből az 55 millió euróból (közel 20 milliárd forintból) nem új eszközöket és anyagokat fognak venni, hanem már megvásárolt és kifizetett dolgokra könyvelik el.
Illetve könyveli el az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely az első két komponens gazdája. Csak 2020. szeptember 1. utáni beszerzéseket lehet utófinanszírozni a pénzből.
Működik a kormánykommunikáció
A harmadik komponens, vagyis a kórházfelújítások gazdája az állami központi beszerző intézmény, a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság).
A felújításokkal kapcsolatban a kormány azt sem hangsúlyozta, hogy olyasmiről van szó, amit 2020 közepén egyszer már bejelentettek. Sőt, a felújításról még kormányhatározat is született. Igaz, abban még az állt, az emberi erőforrások miniszterének meg kell vizsgálnia, be lehet-e vonni 60 milliárd forint uniós forrást. A jelek szerint nem sikerült, a kormány ugyanis épp ennyi hitelt vesz fel az AIIB-től.
Ezek szerint a pénzügyminiszternek sem sikerült gondoskodnia arról, hogy ez a 60 milliárd rendelkezésre álljon a 2020-as büdzsében. Pedig a határozat ezt rótta feladatául, ha uniós forrást nem sikerülne szerezni.
Továbbá ezek szerint nem sikerül valóra váltani Orbán Viktor miniszterelnök 2020 eleji ígéretét sem. A miniszterelnök az első, januári kormányinfón személyesen jelentette be, hogy a kormány fejlesztési forrásokat csoportosít át, mivel jogosnak tartják a kórházi körülményekre tett észrevételeket. Ezért úgy döntöttek, hogy "minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben”.
De ez még a járvány kitörése előtt volt.
A kormány kommunikációjában egyébként láthatóan okoz némi fennakadást, hogy a 17 kórház felújítását ázsiai fejlesztési hitelből finanszírozzák. A kormányzati honlapon megjelent hír címe ennél szenvedőbb szerkezetű aligha lehetne (Az állami kórházak finanszírozásához biztosítva vannak a források), aztán épp csak az AIIB-t sikerült lehagyni a mondat végéről. Ami nem maradt le, az a 14,8 milliárd forintos hazai önrész. Amit a kormány szerint a kormány “biztos” (vélhetően “biztosít”). Az adófizetők pénzéből, de ez is lemaradt.
Aligha a bank tukmálta a pénzt
Nem egészen világos, hogy egyáltalán mi szükség van erre a hitelkonstrukcióra. Cseppet sem valószínű, hogy a pénzt az AIIB tukmálta volna. A bank portfóliójában természetesen nem mutat rosszul, hogy van európai projektje, ráadásul vészhelyzeti Covid-finanszírozás formájában. Ugyanakkor erre nincs különösebb szüksége, semmi sem utal se arra, hogy hitelkihelyezési nehézségekkel küzdene, se arra, hogy Ázsián kívül kívánna terjeszkedni.
Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank kínai kezdeményezésre és pekingi központtal jött létre 2015-ben. Ugyan fiatal intézmény, de méretét tekintve nagy, 100 milliárd dolláros induló tőkéje fele volt a Világbankénak. Beruházásait kimondottan Ázsiára fókuszálja, azonban 103 országnak van benne részesedése, beleértve az Európai Unió összes országát. A bank vezetése nemzetközi összetételű, az elnök kínai, egy alelnök brit, egy orosz, egy indiai, egy német, egy indonéz.
Kritikusai szerint a bank valójában Kína geopolitikai törekvéseinek újabb eszköze. Támogatói szerint a fejlődő ázsiai országoknak bőséggel szükségük van minden fejlesztési forrásra, a bank pedig inkább a globális összefonódást és gazdasági együttműködést erősíti, adva, hogy mennyi fejlett ország is tagja.
A kormány osztogat, de az apróért is lehajol
A Magyarországnak nyújtott hitelre visszatérve: a kormány ugyebár már 2020 közepén be akarta vonni ezt a pénzt – akkor még lehetőleg uniós forrásból. Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) 2020-ban 162,5 millió euró, 2021-ben pedig 146 millió euró forrást bocsátott rendelkezésre a magyar egészségügy fejlesztésére. A pénz jogosultja az OKFŐ volt, ahogy az AIIB-konstrukció két kisebb komponense esetében, és ugyanúgy eszközbeszerzésekre lehetett fordítani.
Ahogy említettük, 60 milliárd forint a magyar költségvetésben kigazdálkodható összeg. Különösen, hogy a járványválság miatt az EU nem kéri számon a tagállamokon az éves hiánycél tartását. Normál esetben az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, de ezt most nem kell betartani. A kormányok költekezhetnek – a magyar kormány ezt meg is teszi. A hivatalos indoklás szerint a pénzszórásra a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához van szükség. Közben azonban még a jegybank is úgy látja, hogy a gazdaság már újraindult, a laza fiskális politika pedig több kárt tesz, mint használ, egyebek mellett az infláció fűtésével. 2022 tavaszán országgyűlési választás lesz, a kormány intézkedéseinek köszönhetően több társadalmi csoport jut addigra jelentős pluszpénzhez: a 25 év alattiak az szja-elengedés miatt, a gyermekesek az szja-visszatérítés miatt, a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
