1. Még azelőtt lefoglalózozuk az ingatlant, hogy hitelező bankot keresnénk

Nagyon gyakori hiba, pedig ez óriási kockázat! Hogy miért? Gondoljunk bele abba, hogy lefoglalózzuk a kiszemelt ingatlant - ami általában a kialkudott vételár 10 százalékának kifizetését jelenti -, majd kiderül, hogy valami miatt nem kaphatunk hitelt, vagy ha kaphatunk is, nem annyit, mint amennyire szükségünk van. Az előbbi eset igazi katasztrófa, ami miatt nagy valószínűséggel elveszítjük a foglalót, hiszen nem fogjuk tudni a szerződésben vállalt határidőre kifizetni a fennmaradó vételárrészletet, de az is nehézségek okozhat, ha néhány millió forintot kell váratlanul előteremtenünk.

Több oka is lehet annak, hogy valaki nem hitelképes, esetleg a vártnál kisebb összegre számíthat csak:

• Már van hitele, és ennek a törlesztőjével nem számolt.
• Nincs hitele, ám van aktív hitelkerete, aminek 5 százaléka akkor is hiteltörlesztőnek minősül, ha egyébként a keretből egyetlen forintot sem használt fel.
• Adós, esetleg kezes már egy másik hitelben, így annak a kölcsönnek a havi törlesztőjét is ráterhelték a jövedelmére, ami emiatt nem bírja már el az új hitel fizetnivalóját.
• Van jövedelme, ám azt a bank csökkentett mértékben, vagy egyáltalán nem fogadja el. (Például a katás kisadózók NAV jövedelemigazolásán az előző évi bevétel egy tizenketted részének a 60 százaléka szerepel, ám a bank által elfogadott igazolt jövedelem még ennél is kisebb lehet.)
• A megvásárolni kívánt ingatan értéke nem bírja el a felvenni kívánt hitel összegét. (A becsült forgalmi érték maximum 80 százaléka lehet a felvett hitel, ám a bankok ennél szigorúbban is eljárhatnak.)
• A bank dönthet úgy, hogy nem ad hitelt annak, aki rendszeresen szerencsejátékozik, amibe bizony a sportfogadás is beletartozik. Ez egyébként a bekért bankszámlakivonatból derülhet ki.
• Előfordulhat, hogy a házaspár egyik tagja hitelképes, ám a párja szerepel a problémás adósokat tartalmazó KHR adatbázisban.

Tipp: lakásvásárlás előtt először keressük meg a finanszírozó bankot, hogy kiderüljön, hitelképesek vagyunk-e, és ha igen, a jövedelmünk alapján meddig nyújtózkodhatunk.

2. Nem körültekintően választunk lakáshitelt

Sokan egyszerűen besétálnak abba a bankba, ahol a számlájukat vezetik, és onnan kérnek lakáshitel ajánlatot, abban bízva, hogy meglévő ügyfélként jó kondíciókra számíthatnak. Erre van esély, de azt tudni kell, hogy az adott fiókban a bank legjobb ajánlatát kaphatjuk legfeljebb meg, ám előfordulhat, hogy egy másik pénzintézetnél olcsóban juthatnánk hitelhez, erről pedig aligha fognak ott tájékoztatni, hiszen egyik banknak sem kötelessége a többiek árait ismerni, illetve azok termékeit ajánlani.

Tisztában kell lennünk azzal is, hogy hitel és hitel között óriási lehet a különbség pénzügyileg. Például egy 20 millió forintos lakáshitelnek - 20 éves futamidővel, 10 éves kamatperiódussal, 400 ezer forint nettó jövedelemmel és 50 százalékos hitelfedezeti aránnyal - 114 és 137 ezer forint is lehet a havi törlesztője. Ez pedig két évtized alatt bizony 5,5 millió forint különbséget jelent!

Tipp: a legjobb az volna, ha az összes magyarországi bankot megkérdeznénk, hogy a jövedelmünk, a szükséges hitelösszeg, az ingatlan értéke, a kiválasztott kamatperiódus és még vagy egy tucat szempont alapján milyen feltételekkel adnának számunkra hitelt. De kereshetünk egy független hitelszakértőt is, aki a bankok ajánlatai kötött megkeresi a számunkra legkedvezőbbet. Segíthetnek az online hitelkalkulátorok is, amelyek összehasonlítják a bankok aktuális ajánlatait, így azonnal láthatjuk, nagyjából mire számíthatunk. 

3. Addig halogatjuk a hitelt, míg emelkednek a kamatok!

Az elmúlt években egyre olcsóbbak lettek a lakáshitelek, például két évvel ezelőtt az előző pontban példaként említett 20 millió forintos lakáshitel legkedvezőbb havi törlesztője még 124 ezer forint volt, míg egy éve ugyanezért 115 500 forintot kellett fizetni, most pedig 114 ezer forint ugyanez. Viszont a kamatcsökkenés az elmúlt hónapokban megállt, és várhatóan a hitelek drágulni fognak a jövőben. Persze nem kell lavinaszerű változást elképzelni, ám ha tehetjük, érdemes nem halogatni a hiteligénylést.

4. Nem ellenőrizzük körültekintően az otthonteremtési jogosultságainkat

Igazán nem lehet azt mondani, hogy hiány volna otthonteremtési támogatásokból, ezekre pedig sokszor szükség is van ahhoz, hogy valaki meg tudja venni a kiszemelt ingatlant. Azonban boríthatja az üzleti tervet, ha végül kiderül, nem kapunk például csok-ot vagy Babaváró hitelt, ezek pedig jól jöhetnek a hitelhez szükséges önerő előteremtésekor is.

Például meglévő gyermeknél a csok összegét a legtöbb bank teljes egészében elfogadja önerőnek, míg a Babaváró hitel összegének 75%-a önerőnek, 25%-a pedig hitelnek minősül. Ez utóbbi nem azt jelenti, hogy nem használhatjuk fel a vételár megfizetéséhez a teljes Babavárót, hanem arról van szó, hogy a bank maximum az ingatlan forgalmi értékének 80%-áig hitelezhet, a hitelbe pedig beleszámítják a Babaváró összegének 25%-át is.

Tipp: hitelből történő lakásvásárlás előtt érdemes független vagy banki szakértővel átbeszélni a finanszírozási tervet, amelyben komoly szerepet töltenek be az esetleges támogatások.

5. Minimális pénzügyi tartalék nélkül vágunk bele a hitelfelvételbe

A lakáshitel hosszú évekre, évtizedekre szóló elkötelezettséget jelent, ami ráadásul rendszeres plusz költséggel terheli a családi költségvetést. Ezért érdemes már a hitelfelvétel tervezésekor félretenni a majdani havi törlesztő összegét, így hamar kiderülhet, képesek leszünk-e kigazdálkodni az összeget. Ezen kívül fontos az is, hogy legalább 3-6 havi likvid, könnyen hozzáférhető tartalékkal rendelkezzünk, így akkor is tudjuk fizetni a törlesztőket, ha lebetegednénk vagy ideiglenesen lecsökkenne a jövedelmünk.

Ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy egy lakáshitel felvétele komoly egyszeri kiadással jár, ami egy 20 millió forintos kölcsönnél 150-300 ezer forint körül lehet. Ennek egy részét a bankok utólag visszatéríthetik, ám ettől függetlenül nekünk ezt előre meg kell tudnunk finanszírozni.

Tipp: az egyes bankok hiteleinél eltérő nagyságú egyszeri költségekkel találkozhatunk, egy részük pedig akció keretében visszafizeti ezek egy részét. Éppen ezért a hitel kiválasztásakor érdemes erre is odafigyelni.

6. Pont annyi hitelt veszünk fel, mint amennyire első látásra szükség lehet

Gyakran találkoznak a Bankmonitor szakértői azzal, hogy a hitelfelvételt követően derül csak ki, szükség volna még pénzre, az újabb kölcsön azonban nem mindig megy egyszerűen, a bankok ugyanis tartanak attól, hogy az ügyfél adósságspirálba kerül. Éppen ezért lakáshitel felvételekor megfontolandó lehet már az esetleges felújításokra, átalakításokra is gondolni, így ha lehetséges, nem a teljes megtakarítást beforgatni önerőként. Persze sokszor az ember már annak is örül, ha a minimálisan elvárt önerőt elő tudja teremteni, ám ha van rá lehetőség, érdemes a későbbi költségekkel is számolni. Ha pedig nem lesz szükség a pénzre, akkor lehet belőle tartalék, vagy akár elő is törleszthetjük belőle a kölcsönt.

7. Kizárólag a kamatot nézzük a hitel kiválasztásakor

A hitelekre is igaz, hogy almát az almával, körtét a körtével szabad csak összehasonlítani. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy ugyanakkora igazolt jövedelem, hitelösszeg és ingatlanérték alapján kell megnézni az elérhető kamatokat, illetve nagyon fontos, hogy azonos kamatperiódusokat vessünk össze. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek például olcsóbbak, mint a 10 éve vagy akár a futamidő végéig rögzített kamatú termékek, ám ennek az az ára, hogy a kamat is gyakrabban módosulhat, vagyis a kamatkockázat nagyobb.

8. Stabil kapcsolattal érdemes belevágni egy hitelbe

Furcsának tűnhet, hogy a magánéletet, a kapcsolat szilárdságát is belekeverjük egy hitelfelvételi procedúrába, de ez nagyon is fontos kérdés. Ha valaki a házastársával vagy élettársával vesz fel lakáshitelt, akkor az esetükben egy szakítás komoly pénzügyi nehézségeket jelenthet, amit a közös hitel csak tetézhet. Ha a lakáshitelhez csok, csok-hitel vagy Babaváró is kapcsolódik, akkor ez még tovább bonyolíthatja a helyzetet.

Babaváró: amennyiben elválna az igénylő pár, akkor a Babaváró hitelt normál kamat mellett kell tovább fizetni. Ráadásul az addig kapott kamattámogatást is vissza kellene fizetniük, ha nem született gyermekük a válást megelőzően.

Csok, csok hitel: a csok és a csok-hitel esetében a válás nem növeli a fizetési kötelezettségeinket akkor, ha már meglévő gyermekre igényelték, vagy a vállalt gyermek már megszületett. Emellett feltétel, hogy a lakásban maradó szülő teljesítse a válás időpontjában a csok személyi feltételeit. Ha még nem született meg a vállalt gyermek, akkor a csok-hitel kamattámogatását, valamint a vállalt gyermekre (vagy gyermekekre) járó vissza nem térítendő támogatást jegybanki alapkamattal növelten vissza kell fizetni. Ráadásul a csok-hitel ezen időponttól átalakul normál, piaci kamatozású kölcsönné.

Lakáshitel: míg a gyermekelhelyezést és a vagyonmegosztást illetően a bíróság hozhat döntést váláskor, a hitelszerződések sorsáról nem dönthet, ugyanis ez a magánszemélyek és a bank (vagy bankok) között jött létre, így a módosítás a pénzintézet bevonása nélkül nem lehetséges. Ezért válást mindenképp jelezni kell a bank felé. A válás lakáshitelre gyakorolt hatásáról és a lehetőségekről itt olvashat bővebben.