Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az építkezés során hajlamos az ember olcsóbb alapanyagokat választani, a szakértők szerint azonban ezeken nem érdemes spórolni, mert hosszú távon sokkal költségesebb lesz a javítás és az utólagos munkák. Több százezer forintot is lehet a nyereség.
Aki fogott már építkezésbe, vagy csak elkezdte megtervezni annak költségeit, az pontosan tudja, hogy a kiadások egy pillanat alatt az egekbe szökhetnek. Márpedig a keretösszeg minden esetben véges, és ha nem akarjuk magunkat felesleges kiadásba, a családot pedig egy komolyabb adósságba verni, akkor érdemes átgondolni, pontosan mire is van szükség ahhoz, hogy felépítsük álmaink – és persze pénztárcánk – otthonát.
Vannak bizonyos tételek, amelyekbőll érthető módon nem lehet lefaragni: a telek árából nem valószínű, hogy túl sokat engedne bárki is, és a közművesítés sem olcsó mulatság. Éppen ezért hajlamosak vagyunk arra, hogy az építkezés más pontjain próbáljunk meg a lehető legkisebb összegből kijönni. Bár első hangzásra csábító, hogy néhány százezer forinttal több marad a zsebünkben, nem biztos, hogy hosszú távon ez célravezető lesz.
Okos tervezés, okostégla
A költséghatékonyság megtervezésénél nemcsak az építkezésre, hanem a beköltözés utáni időszakra is gondolnunk kell. Ha nem a megfelelő alapanyagokból dolgoztatunk, a végeredmény minden bizonnyal egy olyan ház lesz, ahol a rezsi a csillagos eget súrolja majd.
A szakemberek szerint bár az olcsóbb alapanyagokkal, például egy alacsonyabb energiabesorolású téglával akár több millió forintot is megspórolhatunk – attól függően, hogy mekkora házat akarunk építeni –, az utólagos szigetelés, valamint a ház energiabesorolása miatt nem biztos, hogy ez megéri.
A piacon már elérhetők az úgynevezett okostéglák, amelyek szerkezetét úgy alakították ki, hogy az azon át elszökni próbáló hőnek minél nagyobb utat kelljen bejárnia. Ennek köszönhetően a ház jól tartja a meleget, ami jelentős megtakarítást eredményezhet a fűtésszámlán.
Szigetelés, a vékony mintha ott sem lenne
Ha a tégla már megvan, nem árt átgondolni azt sem, szükséges-e, és ha igen, milyen mértékben a ház hőszigetelése. Érthető módon minél jobb a téglafal hőtartása, annál kisebb mértékben van szükség a szigetelésre. A szakemberek szerint azonban a vékony szigetelés szinte olyan, mintha ott sem lenne, így érdemes minél vastagabb anyagban gondolkodni.
A hagyományos kistéglás, vagy B30-as falazat esetében 12 centiméteres vastagság a minimum, aminél még megéri feltenni a hőszigetelést. A legolcsóbb, hungarocelles megoldás esetén ez négyzetméterenként 2000-2500 forintot jelent, míg a kőzetgyapot alkalmazásával az ár majdnem duplájával, 4000-4500 forinttal érdemes számolni. Köztes megoldás lehet a grafitos hőszigetelő rendszer, ezt 2800-3200 forint/négyzetméter áron kaphatjuk meg.
Ez esetben azonban nemcsak az árat, más tényezőket is érdemes figyelembe venni: a kőzetgyapotnak például 10 százalékkal jobb a hőszigetelése, a grafitos pedig 20 százalékkal lehet hatékonyabb, vagyis ezekből adott esetben vékonyabb is elegendő lehet, ami az árat is jelentősen csökkentheti – a megtakarítás akár több százezer forint is lehet. Fontos azonban, hogy elsőként mindig a födém hőszigetelését érdemes megoldani, az épület ugyanis itt veszítheti a legtöbb hőt. Ugyanakkor azt is érdemes végiggondolni a választásnál, hogy a kőzetgyapot például tűzbiztonsági szempontból biztonságosabb, mint a polisztirol.
Milyen legyen a vakolat?
Fontos és költséges kérdés még egy építkezésnél, hogy milyen vakolatot kapjon a ház. A piaci kínálatot nézve itt is választhatunk olcsóbb és drágább, gyengébb és jobb minőségű vakolat közül is. A szakemberek szerint azonban a későbbi költségmegtakarítás érdekében ezen sem érdemes spórolni.
Ha a ház homlokzati hőszigetelést is kapott, érdemes a jobb minőségű vakolat mellett dönteni, a megfelelő energiahatékonyság ugyanis csak így érhető el. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a gyengébb minőségű vakolat esetében 4-5 év után szükséges lehet az újrafestés, míg a jobb minőségűeknél akár 20 év is eltelhet, mire újra hozzá kell nyúlni. Ez mérettől és az alkalmak számától függően 100 ezer forintnál is nagyobb tételt jelent.
Emellett az sem mellékes, hogy a vakolatnak egyszerre kell jó hő- és hangszigetelőnek, valamint légáteresztőnek lennie. Az olcsóbb vakolatok esetében előfordulhat az algásodás, penészedés, amit megcsináltatni szintén költséges mulatság. Meg ronda is.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
