Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Mennyi pénzt lehet megspórolni a lakás energiakorszerűsítésén?
A magyarországi házak harmada pazarolja az energiát, de mit jelent mindez forintosítva, és mennyit lehet spórolni a felújítással? Egyáltalán megéri-e belevágni ebbe, akár hitelből is?
Az „A+” fokozottan energiatakarékos minősítéstől az „I” rossz kategóriáig terjedő tízes skálán családi házak 9 százaléka a „H” gyenge, 24 százaléka pedig a „G” átlagos alatti minősítést ért el – derül ki a Fenntartható Otthon Zrt. felméréséből. A családi házak harmada tehát kimondottan korszerűtlen mind szigetelési, mind épületgépészeti szempontból. A legtöbb felmért ingatlan „F” energetikai besorolást kapott, míg a legjobb „A” kategóriába alig egy-két százalék tartozott.
A családi házak esetében akár a teljes felhasznált energia fele-kétharmada is kárba veszhet. Az elpazarolt energiának nagyjából kétharmada a falakon, tizede az ablakokon-ajtókon, további tizede pedig a födémen keresztül távozik. Mindezen természetesen lehet segíteni, hiszen már egy szigeteléssel is akár 50 százalékos megtakarítás érhető el az energiafogyasztásban, egy nyílászárócserét, illetve fűtéskorszerűsítést magában foglaló beruházással pedig akár 65-80 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás – írja a Lakásfókusz lakossági ingatlanos blog. Ez azonban legtöbbször milliós beruházás(oka)t igényel.
Kérdés, hogy mindez mennyire térül meg, mennyi pénzt lehet ezzel spórolni a rezsin? Illetve akinek nincsen hirtelen ennyi pénze, hogyan vághat bele egy ilyen beruházásba, egyáltalán megéri-e hitelből így fejleszteni a lakást? Akkor számoljunk csak!
Egy átlagos családi ház esetében a tapasztalatok szerint csak hőszigetelést vagy csak nyílászárócserét tartalmazó beruházást átlagosan 700 ezer-1,3 millió forint közötti összegből ki lehet hozni, egy szigetelést és ajtó-, valamint ablakcserét is magában foglaló korszerűsítés költségvetése 1,5-2,5 millió forint között lehet. Ha egy olyan komplex, teljes körű energetikai beruházást szeretnénk a házban, amely az előbbiek mellett fűtéskorszerűsítést és/vagy napkollektort is tartalmaz, akkor 2,5-3,5 millió forint lehet a végső számla.
Egy átlagos magyar család évi 400-600 ezer forintot költ rezsire, ennek mintegy 75 százalékát a fűtés teszi ki. Egy olyan családi háznál, amelynek az éves fölgáz- és áramfogyasztásafélmillió forintra rúg, az akár 50 százalékos energiamegtakarítást eredményező hőszigeteléssel elérhető spórolás akár 100-200 ezer forintot is kitehet, míg a nyílászárócsere 50-100 ezer forinttal csökkentheti a rezsiköltségeket. Az ablakcsere és a szigetelés utáni fűtés-korszerűsítéssel, vagy megújuló energiás beruházással további 100-150 ezer forintnyi megtakarítás érhető el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb energia-megtakarítást és a legkedvezőbb megtérülési időtartamot a komplex, valamennyi opciót - hőszigetelés, nyílászárócsere, épületgépészet - tartalmazó felújítással, korszerűsítéssel lehet elérni. Lakásfelújításra a legkézenfekvőbb, ha lakástakarékkal kombinált hitelt veszünk fel, ez után ugyanis 30 százalékos állami támogatás is jár.
További részleteket itt lehet olvasni.
* * * Személyi hitel, ha rövid időn belül pénzre van szükség
Előfordul, hogy hirtelen nagyobb összegre van szükségünk – pl. lakásfelújítás, autóvásárlás –, ebben a helyzetben a személyi kölcsön lehet az ideális megoldás, ugyanis akár egy héten belül a számlánkon lehet a szükséges összeg. A Bankmonitor személyi kölcsön kalkulátorával pár perc alatt kiválasztható a legkedvezőbb hitelajánlat.
Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot
Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.
