A lapos tetők szigetelésénél kulcskérdés, hogy ezek sohasem teljesen laposak, a víz elvezetése miatt bizonyos fokú lejtésre mindig szükség van − mondta a Napi Gazdaságnak Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője. Ezt a lejtést a korábbi technológiák jobbára beton felhasználásával alakították ki, ami egyszerű megoldást jelent, azonban számos hátulütője van. A beton nehéz, ezért a födémet megfelelő szerkezetekkel kell alátámasztani, másrészt jelentősen lassítja a kivitelezést, hiszen a betonnak meg kell kötnie, ez idő alatt pedig az egyéb munkálatokat sem lehet elvégezni, így többek közt a vízszigeteléssel is meg kell várni a beton megkötését, az épület pedig addig ki van téve a beázásoknak − fogalmazott Kruchina.

A betonszerkezet ráadásul teljesen felesleges, vagyis a ráfordított költség és kivitelezési idő csak a tetőfelület lejtését szolgálja, bizonyos időjárási körülmények már nem alkalmasak a kivitelezésre − nulla fok alatt például már nem igazán lehet alkalmazni −, emellett a nedves technológiával vizet visznek a szerkezetbe, ami sohasem jó. Kruchina szerint a lejtősre kialakított hőszigetelés ezekre a problémákra ad választ, hiszen ez a megoldás könnyű, azaz nem terheli a födémet, ugyanakkor növeli a hőszigetelési képességet, száraz és gyors technológiát jelent. A lejtés mértéke tetszőlegesen megválasztható, ami azért lényeges, mert a különböző vízszigetelő lemezek lejtésigénye eltér (a műanyagokhoz kisebb, a bitumenesekhez nagyobb lejtésre van szükség).

Az Austrotherm új technológiájával a lejtés tervezését követően gyakorlatilag "kirakós játékként" el kell helyezni az egyes elemeket a tetőn. A szakértő szerint egy nagyobb tetőn néhány nap alatt kivitelezhető ez a megoldás, szemben a betonos technológia többhetes várakozási igényével. A lejtős szigetelés anyagköltsége nagyjából megegyezik a betonszerkezetekével, a technológia előnyei azonban több oldalról hozhatnak megtakarítást − például a lejtésmentes hőszigetelő táblák vastagsága, a megspórolt munkaidő, illetve a tartószerkezetek egyaránt költségtakarékosabb megoldást jelentenek.

A technológia bármilyen lapos tetejű épületen alkalmazható, kiemelt jelentősége a felújításoknál van, hiszen gyakran nincs lehetőség arra, hogy a födémet pluszrétegekkel terheljék, illetve több épületnél − a korábbi konstrukciós hibából adódóan − hiányzik a tető lejtése. Lapos tető jellemzően a középületek sajátja, de könnyűszerkezetes csarnokoknál is alkalmazható a megoldás. Arányaiban a legtöbb hő a tetőfelületen távozik egy épületből, mennyiségét tekintve nagyjából a teljes kiáramlás 20-30 százalékáért lehet felelős a födém.