Tavaly Magyarországon – a külföldiek ingatlanszerzését engedélyező hatóságok adatszolgáltatása alapján – 1019 külföldi állampolgár kapott engedélyt összesen 998 ingatlan tulajdonjogának megszerzésére - tette közzé a KIM pénteken. A korábbi évekhez képest ez nagyarányú csökkenést mutat, hiszen 2008-ban 4757, egy évvel később pedig még 1848 ingatlan tulajdonjogát szerezték meg külföldiek.

A különbség legfőbb oka az, hogy 2009. május 1-jéig a EU-tagállamok állampolgárainak magyarországi ingatlanszerzéséhez is szükség volt engedélyre - teszi hozzá tárca. A KIM szerint ki kell emelni azt is, hogy a tavaly megszerzett ingatlanok egy része (117) már eredetileg is külföldiek tulajdonát képezte, tehát azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek első alkalommal kerültek külföldi kézbe összesen 881 volt.

Az EU-n kívüli országokból legnagyobb számban (279 fő) orosz állampolgárságú személyek szereztek ingatlant hazánkban, őket követik az ukránok (123 fő) és a kínaiak (121 fő).

Az elmúlt években háttérbe szorult az ingatlanszerzés a vidéki településeken és egyre inkább erősödik a főváros iránti érdeklődés: míg az uniós csatlakozás előtt a főváros részaránya mintegy 17 százalék volt az összes ingatlanszerzést tekintve, addig 2006-ra ez az arány 36,32 százalékra emelkedett. Budapest túlsúlya 2007-2009 között folyamatosan nőtt (39 százalékról 43,4 százalékra), 2010-ben pedig már az összes ingatlanvásárlás 54 százaléka történt a fővárosban. A megszerzett ingatlanok területi eloszlását tovább vizsgálva megállapítható, hogy Budapesten kívül leginkább Zala és Pest megyében vásároltak ingatlant a külföldiek (66 és 48 esetben).

Tavaly a korábbi évekhez hasonlóan a lakások, illetve a lakóházak vonzották leginkább a külföldi vásárlókat (az összes tranzakció 77 százalékában), míg a megszerzett ingatlanok 7,9 százaléka volt beépítetlen földterület, 1,9 százaléka üdülő vagy hétvégi ház, 0,7 százaléka pedig tanya.

A KIM elemzése szerint ritkán utasítják el az ingatlanszerzés engedélyezésére irányuló kérelmeket. Tavaly 1040 eljárás indult, 51 esetben hoztak a hivatalok eljárást megszüntető végzést (jellemzően az engedély beszerzésére már nem kötelezett EU-tagállam állampolgárainak az esetében). Mindössze 24 esetben utasították el a kérelmet. Az elutasító határozatok ellen a korábbi évekkel ellentétben egyszer sem nyújtottak be bírósági kereset.