Erőteljes földfelvásárlás indulhat a Sopron és Szeged közötti M9 gyorsforgalmi út később meghatározott nyomvonala mentén. Biztosra vehető, hogy a mostantól készülő tanulmány jelentősen befolyásolhatja az ingatlanok értékét, amint pontosan tudni lehet, mely falvak-kisvárosok lesznek érintettek. A derűlátóbb becslések szerint is legkorábban a következő évtized elején adhatják át az első új szakaszt Sopron és Szombathely között.

Egy korábbi terv is csak nagyjából mutatta a tervezett nyomvonalat

Az FHB földpiaci felmérése szerint az elmúlt évtizedben az autóút által érintett Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön az országos átlagnál nagyobb ütemű áremelkedést mértek. Nyilvánvaló, hogy ez még erőteljesebb lesz, ha kiderül a pontos nyomvonal. Az állam majd várhatóan igyekszik kivásárolni a nem az ő kezében lévő földeket, ezt előzhetik meg a „vállalkozók”. Arról nem is beszélve, hogy mire ide jutna a projekt, addigra lejár a 2014-ig tartó, idén Brüsszel által meghosszabbított moratórium, vagyis külföldiek is nagyobb területeket szerezhetnek.

Nagykanizsa ismét felkerülhet a befektetők térképére

Az egy hektárra vetített átlagos szántó-ár tavaly 576 ezer forint volt országosan. A kiváló minőségű termőfölddel bíró dunántúli régiók esetében az átlagot meghaladó árfekvést a minőség, a művelési szerkezet (alacsonyabb szántó arány) mellett az állami földpályázatok itteni sűrűsége, a birtokszerkezet koncentrálódásának előrehaladottsága és végül – főként a Dunántúl esetében – a külföldi zsebszerződések árfelhúzó hatása okozza – mondták az FHB szakértői.

A nyugat-dunántúli megyékben spekulatív földfelvásárlások már másfél évtizede tartanak. Eddig jobbára osztrák és német gazdák kötöttek különféle zsebszerződéseket. Jelentős területek vannak különféle társulások birtokában, amelyek tőkeerejüknél fogva beszállhatnak ipari és mezőgazdasági célokra is alkalmas földek megszerzését célzó akciókba.

Szekszrádnál már kész az M9-M6 csomópontja és évek óta működik a Duna-híd

MTI

Egyelőre csak azt tudni, hogy az autóút a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged vonalon haladna. A 2x2 sávos út hossza 320 kilométer lesz, leállósávot nem építenek. A várható forgalmat kell most megbecsülni egy vaskos szakvéleményben. Ezt a munkát négy versenytárssal szemben a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. nyerte, a cégnek 6,5 millió forintot fizet majd a kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.

Ligisztikai befektetők jelenhetnek meg a taszári repülőtéren is, ha közel menne el az M9

taszar.com

Eddig a leginkább érintett három nyugat-dunántúli megye - Vas, Zala és Somogy - sürgette az M9 megépítését. Ez az út vezethetné le a délre tartó kamion forgalmat, illetve segítené a taszári repülőtér újraélesztését is. Hasonló nyomvonalra már a 90-es évek elején készíttetett tervet déli autópálya néven a Co-Nexus Rt. Finanszírozási konzorcium is, de a cég csődjével a tervek is elenyésztek.