- Igaz a legenda, a megvizsgált habarcsban kimutatható volt a szerves anyagok, minden valószínűség szerint a tojások eredete - közölte a kutatás eredményét Pavel Bém prágai főpolgármester,  a Moldva-parti cseh metropolis legismertebb műemlékének tavaly elkezdett felújításáról szóló kiállítás október 15-i megnyitóján. Az elemzést a Károly Egyetem és a cseh műszaki főiskola kutatói végezték el.
 
A Károly-híd alapjait a 14. század első felében rakták le, s az építkezést a 15. század elején fejezték be. A királyi híd építésével a 27 éves Peter Parlert bízták meg, akinek nevéhez több fontos történelmi építmény is fűződik. Az építéshez mészkövet használtak, a legendák szerint a habarcshoz tojást kevertek, abban bízva, hogy így erősebb lesz a kövek közti  ragasztás. IV. Károly király rendeletére az egész országból szekérszámra tojást, tejet, túrót és bort hoztak Prágába, hogy azzal a habarcsot feljavítsák. Ugyancsak ez a legenda mondja, hogy Velvary városka lakosai - attól tartva, hogy útközben összetörhetnek a drága tojások - keményre főzve szállították azokat Prágába. Ennek köszönhetően állítólag éveken át rajtuk nevetett az egész ország.

 A prágai történelmi Óvárost a Kisoldallal és a Hradzsinnal összekötő híd naponta hatalmas megterhelésnek van kitéve. A hídon már több évtizede nincs gépjárműforgalom, kizárólag gyalogosok használják. Számítások szerint naponta mintegy 30 ezer ember halad át rajta. A felújítási munkálatok többszöri halasztás után tavaly augusztusban kezdődtek, s várhatóan 13 évig fognak tartani. 

    - Az összes munka úgy van megtervezve, hogy a híd folyamatosan betölthesse funkcióját és a turisták előtt ne legyen lezárva - mondta el az újságíróknak Martin Doksansky, az SMP CZ társaság   igazgatója. A cég pályázat útján szerzett jogot a  rekonstrukciós munkálatok elvégzésére. 

A Moldva folyón átívelő műemlék - amelynek elődje a Judit-híd volt - a régió első kőhídjának számít. A város vezetése szerint a felújítás első, 2010-ig tartó szakaszának a költsége mintegy 220   millió korona lesz. Ennek nagyobb részét a város állja, valamivel az állam is hozzájárul, míg mintegy 10 millió korona már korábban egy nyilvános gyűjtés során került a kasszába. 

A Károly-híd a cseh főváros egyik legismertebb nevezetessége és idegenforgalmi látnivalója. Szakértői vizsgálatok során kiderült, hogy az elégtelen szigetelés következtében a híd beázik, pilléreiben kisebb-nagyobb üregek keletkeztek, számos kődarab mállik, s az egész kőkonstrukció helyenként mozog.  A munkálatok mostani, első szakaszában megjavítják a híd szigetelését, csatornázását, valamint rendbe teszik a hídon áthaladó különféle vezetékeket. A hídra azután visszakerülne a 19. századi gázlámpás közvilágítás. A második - hosszabb és szakmailag jóval igényesebb - szakaszban, amely mintegy tíz évig tart majd, sor kerül a megsérült kövek cseréjére, valamint a híd egész szerkezetének a tüzetes ellenőrzésére, átvizsgálására és megerősítésére. 

- A felújítás nem nagyon korlátozza a látogatókat, s szinte új turistaattrakció lesz  - bizakodik a főpolgármester. A híd forgalma minden időszakban csak a munkák helyén van korlátozva. Az átlátszó fóliákon keresztül a turisták is figyelemmel kísérhetik a munkák menetét.

Ennek érdekében az óvárosi hídfőnél első lépésként tavaly tavasszal megnyílt a Károly-híd történetét bemutató múzeum. A mostani expozíció azokat az új leleteket mutatja be, amelyek a felújítás során kerültek felszínre. Miután megkezdődik a sérült kövek cseréje, a híd mellett kőfaragó műhely is nyílik. Az elképzelések szerint a kőfaragással a látványosságokat kedvelő turisták is megpróbálkozhatnak majd.