Török plazaláz
Több százezer négyzetméternyi bevásárlóközpontot és irodaházat építenek nyugat-európai beruházók Törökországban. A jelentős kereslet és értéknövekedés miatt az ország az ingatlanbefektetők kedvence lett.
Törökország jelenleg a világ egyik legvonzóbb ingatlanfejlesztési célpontja. A piac máris túllépett az első fázison,
amikor a nyugatiak nyaralókat és tengerparti telkeket vásároltak azért, hogy kiadják őket, és az értéknövekedésen is keressenek. Az ingatlanpiac jelenlegi motorja a kereskedelmi fejlesztés. Bevásárlóközpontok, szórakoztató központok épülnek országszerte, hiszen a magas telekárak miatt a jelentős tőkével érkező befektetők Isztambulon kívül is keresik a szabad területeket. A külföldi ingatlanbefektetések értéke 2007-ben meghaladta a 2,4 milliárd eurót, a Jones Lang LaSalle felmérése szerint tavaly 370 millió eurónyi értékben adtak bérbe üzlethelyiségeket.
Törökországban óriási a kereslet a modern nyugati árucikkek, ruházati termékek, műszaki cikkek iránt, ám alig van üzletközpont, hogy ezt az igényt kielégítse. Ezer főre mindössze 32 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut (a kivétel Isztambul, ahol 84,6), ezzel messze alulmaradva az európai átlagtól. (Még Közép-Európában is 80 négyzetméter körüli ez a szám, nem is beszélve például Angliáról, ahol 230 és Norvégiáról, ahol 734). 34 olyan török város van, ahol 200 ezernél többen élnek, és jó néhány egyáltalán nem tud felmutatni modern üzletközpontot. A nagy világmárkák sorra nyitják vagy nyitnák üzleteiket, nem csoda, hogy a beruházók igyekeznek minél gyorsabban megfelelni az igényeknek.
Hasonlóan magas a kereslet az irodaházak piacán. A Colliers felmérése szerint Isztambul európai oldalán a legjobb minőségű, A kategóriás irodák üresedési aránya mindössze 8,1 százalék, a B kategóriásaké 6,2 (egyes kerületekben 2 százalék alatti). Összehasonításképpen: a szintén virágzó budapesti piacon ez 9,6 százalék. Az Isztambulba települő cégek egymással versengenek a telephelyekért, ezért idén, részben az elavult épületek teljes felújításával, 200 ezer négyzetméternyi iroda átadása várható. A bérleti díjak folyamatosan emelkednek, és már elérték a budapesti szintet, vagyis az A kategóriában a 15,5—20 euró/négyzetméter/hó összeget.
A legismertebb ingatlanprojekt az isztambuli Kanyon, amely egyszerre bevásárlóközpont, lakóház, irodaház és közterület, egyben a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai szavazás tavalyi nyertese „vegyes használatú” kategóriában. Modern formájának köszönhetően igazi találkozóhely lett, amelyből nagy a hiány a zsúfolt nagyvárosban. A fő befektetők, a hollandok egyben a török városok építészeti arculatát is befolyásolják. A legnagyobb építtető, a Multi Turkmall Forum néven a török építészeti hagyományok és a korszerű funkciók összeházasításával egyszerre 8 településen épít bevásárlóközpontot. Hasonló a célja a Redevcónak, amely négy helyszínen 130 ezer négyzetméternyi plazát húz fel.
A befektetések hátterét politikai stabilitás és gazdasági növekedés teremti meg. A GDP várhatóan évi 5 százalékkal emelkedik a következő években, a kormányzat pedig megteremtette a megbízható jelzálog-hitelezés feltételeit.
Törökországban óriási a kereslet a modern nyugati árucikkek, ruházati termékek, műszaki cikkek iránt, ám alig van üzletközpont, hogy ezt az igényt kielégítse. Ezer főre mindössze 32 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut (a kivétel Isztambul, ahol 84,6), ezzel messze alulmaradva az európai átlagtól. (Még Közép-Európában is 80 négyzetméter körüli ez a szám, nem is beszélve például Angliáról, ahol 230 és Norvégiáról, ahol 734). 34 olyan török város van, ahol 200 ezernél többen élnek, és jó néhány egyáltalán nem tud felmutatni modern üzletközpontot. A nagy világmárkák sorra nyitják vagy nyitnák üzleteiket, nem csoda, hogy a beruházók igyekeznek minél gyorsabban megfelelni az igényeknek.
Hasonlóan magas a kereslet az irodaházak piacán. A Colliers felmérése szerint Isztambul európai oldalán a legjobb minőségű, A kategóriás irodák üresedési aránya mindössze 8,1 százalék, a B kategóriásaké 6,2 (egyes kerületekben 2 százalék alatti). Összehasonításképpen: a szintén virágzó budapesti piacon ez 9,6 százalék. Az Isztambulba települő cégek egymással versengenek a telephelyekért, ezért idén, részben az elavult épületek teljes felújításával, 200 ezer négyzetméternyi iroda átadása várható. A bérleti díjak folyamatosan emelkednek, és már elérték a budapesti szintet, vagyis az A kategóriában a 15,5—20 euró/négyzetméter/hó összeget.
A legismertebb ingatlanprojekt az isztambuli Kanyon, amely egyszerre bevásárlóközpont, lakóház, irodaház és közterület, egyben a legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai szavazás tavalyi nyertese „vegyes használatú” kategóriában. Modern formájának köszönhetően igazi találkozóhely lett, amelyből nagy a hiány a zsúfolt nagyvárosban. A fő befektetők, a hollandok egyben a török városok építészeti arculatát is befolyásolják. A legnagyobb építtető, a Multi Turkmall Forum néven a török építészeti hagyományok és a korszerű funkciók összeházasításával egyszerre 8 településen épít bevásárlóközpontot. Hasonló a célja a Redevcónak, amely négy helyszínen 130 ezer négyzetméternyi plazát húz fel.
A befektetések hátterét politikai stabilitás és gazdasági növekedés teremti meg. A GDP várhatóan évi 5 százalékkal emelkedik a következő években, a kormányzat pedig megteremtette a megbízható jelzálog-hitelezés feltételeit.
