„25 év alatt 140 milliárd forintot takaríthat meg a költségvetés. Nadrágszíj meghúzás mellett ne épüljön kormányzati negyed. Tematikus park, városrész vagy elszigetelt kormányzati negyed születik?“ – hogy csak néhányat ragadjunk ki a kormányzati negyed kapcsán elhangzott hazai véleményekből. „A győztes terv ugyan végtelenül modern, ám alig különbözik a többi korszerű irodaháztól. A magyar főváros megérdemelt volna egy izgalmasabb, látványosabb kormánynegyedet“ – foglalta össze Hans Stimman, Berlin korábbi főépítésze több külföldi szakértő véleményét.

Látványterv. Zöld kormányzati negyed

A 180 ezer négyzetméternyi irodakomplexum 6 ezer minisztériumi dolgozó számára épül, 142,5 milliárd forintból. A kormányzati kommunikáció szerint az új komplexum a gazdaságos, racionális és költséghatékony kormányzati működés jegyében születik. Ez az, amit a mai magyar politika viszonyok mellett 25 év távlatában nem lehet előre tisztán kiszámítani. Hogyan gondolkodik mégis a versenyszférában dolgozó ingatlanpiaci szakember? A jelenlegi minisztériumi struktúra fenntartása és üzemeltetése huszonöt év alatt 213 milliárd forintba kerülne. Ebben nincsenek benne a nem várható amortizációs és felújítási költségek. Ezekkel együtt 250 milliárd forintjába is kerülhet a költségvetésnek a jelenlegi állapotok konzerválása.

A kormányzati negyed huszonöt év alatt 140 milliárd forintot takarít meg a költségvetésnek. Jelenleg évente 13 milliárd forintba kerül az elszórtan elhelyezett, elavult ingatlanokban gazdaságtalanul működő minisztériumi irodák működtetése. Az új kormányzati épületegyüttes az üzemeltetés első huszonöt évében évi nyolc és fél milliárd forintra csökkentené a kiadást – mondja Michael Smithing, a Colliers International nemzetközi ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója. Kevés információ van ugyanakkor arról, hogy a következő két és fél évtized távlatában bizonyosan változó kormányzati struktúra kapcsán mennyire kezelhetők rugalmasan az igények a humánerőforrás, szervezési, információ- és adatkezelési, logisztikai, üzemeltetési és nem utolsó sorban objektum- és személyvédelmi szempontból. A PPP konstrukcióban végső soron mégis egy igen értékes komplexum juthat az állam tulajdonába, amelynek utólagos hasznosítását megkönnyítheti, hogy nem egy emblematikus kormányzati negyed, hanem sokkal inkább funkcionális irodakomplexum, és remélhetőleg egy új városrész jön létre.

A városkép, valamint a városrendezés szempontjából az ingatlanpiaci szakember mégsem tekinti teljesen szerencsésnek a helyválasztást. Igaz, ez a terület fekszik a legközelebb a Parlament épületéhez, és a döntés során minden bizonnyal nagy súllyal eshetett latba, hogy a nagyságrendileg 7 milliárd forint értékű telket egy tulajdonostól, a MÁV-tól lehet megvenni. Mindemellett számos hátrány is felsorolható: a közvetlen szomszédságban található leromlott állapotú ingatlanok, a túlzott forgalmi leterheltség, a beruházás költségeit növelő pótlólagos beruházások, a nem MÁV tulajdonban levő területek rendezési gondja. A biztonsági szempontok tovább komplikálják a helyzetet, mivel alulról is védeni kell majd a kormányzati szervek épületeit.

A Nyugati Pályaudvar környékén máris 10–15 százalékos ingatlan-áremelkedés tapasztalható, és a szakemberek a lakások esetében az 50 százalékos áremelkedését sem zárják ki. A kereskedelmi és irodapiacon egyenlőre nem várható jelentős változás. A Podmaniczky utcában és környékén Koroknai Szabolcs, a Colliers kereskedelmi szakértője szerint fellendülés várható. Itt számos magyar nagykereskedőnek van bázisa, a lerakatok egy részét pedig pincékben vagy szuterén helyiségekben alakították ki – bár az üzletek többsége utcai fronttal rendelkezik. A kormányzati negyed hozadékaként ezek helyére kisebb üzletek költözhetnek, a jelenlegi, négyzetméterenkénti nettó 12–14 eurós havi bérleti díjak pedig 10–20 százalékkal emelkedhetnek.