Az Európai Unió régebbi tagországainak földjeit a magyarországiaknál 5−10-szer drágábban mérik; tőlünk nyugatabbra teljesen általános a 2 millió forintos hektárár, míg itthon már 300−500 ezer forintért is vehetünk hasonló nagyságú területeket. A magyarországi földárak még mindig jóval az európai uniós szint alatt vannak, bár középtávon, azaz 3−5 éven belül nálunk is drágulás várható. Az árak teljes fölzárkózására ugyanakkor nincs sok esély, mivel hazánk az Európai Unió perifériáján található − mondja Fűr Zoltán, a Földbróker.hu ügyvezetője, aki az elkövetkezendő 2−3 évben Magyarországon 2−3-szoros földár-növekedést tart valószínűnek. Ez évi 30−40 százalékos hozamot jelent, ha az adott időszakban a kamatos kamatot is figyelembe vesszük.

Emelkedő földárak © Dripnet

A magyar földárak szépen lassan emelkednek: a hektáronként fizetendő összeg átlagosan 400−500 ezer forint körül alakul, és a drágulás a legolcsóbbnak számító észak-magyarországi területeken is megindult. Ma már ritkán találni 300 ezer forintos hektárár alatti területet, az északi régióban nem jó minőségű a termőföld, a földalapú támogatás viszont földminőségtől függetlenül jár, így befektetők vásárolják fel az alacsonyabb aranykorona-értékű földeket. A kereslet tehát megnövekedett, és ez elkezdte föltornázni az árakat.

50 hektárnál nagyobbat

Jelenleg a 100−300 hektáros, egybefüggő, egy tulajdonos kezében lévő területek számítanak a legjobb vételnek, az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok pedig kevésbé kelendőek. A Dunántúlon fekvő, jó adottságú, 15 aranykoronánál jobb minőségű földek hektárját 500–600 ezer forintos áron kínálják, ezek számítanak a legjobb vételnek. Az ilyen földeket jellemzően befektetési céllal vásárolják meg, tipikusan 30−50 millió forint szabad tőkével rendelkező pénzügyi, vállalkozói háttérrel bíró városiak. Számukra a termőföld egyszerű ingatlan-befektetés; a terület bérbe adják, a hasznosítás pedig a termelőkre, a földhasználókra marad.

Nem csak a Dunántúl lehet jó befektetés, hiszen a lényeg, hogy a terület ár-érték aránya megfelelő legyen. A későbbi eladhatóság szempontjából fontos, hogy az alapterület meghaladja az 50 hektárt − magyarázza Fűr Zoltán. Bár jelen pillanatban nincs túl sok ilyen adottságú forgalomképes ingatlan, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon mindenképpen érdemes körülnézni. Az Alföldön már jóval nehezebb megfelelő területet találni, hiszen évek óta nem kerül a közvetítők látókörébe eladásra szánt ingatlan.

Változatok hasznosításra

Erdőtelepítési céllal is vásárolnak © sxc.hu

A terület nagysága igencsak megszabja az árat: Borsodban például 300−340 ezer forintért vehetünk egy hektárnyi legelőt, de a néhány száz négyzetméteres parcellákat akár 40 százalékkal olcsóbban is megszerezhetjük − tudtuk meg Nagy Ferenctől, a TiszaCash igazgatójától. Ebben az országrészben egyébként túlkereslet van. Az érvényben lévő támogatási rendszernek köszönhetően a legtöbben az olyan kizárólagos tulajdonban álló, szántó művelési ágú ingatlanok iránt érdeklődnek, amelyek alkalmasak az erdőtelepítésre. Népszerűek az olyan mezőgazdasági haszonbérbe adott területek is, amelyeknél a bérleti díj mértéke meghaladja a banki kamatokat.

A megvásárolt termőföldek hasznosítása sokrétű: megtérül az energetikai célú növénytermesztés, az arra alkalmas területeknél pedig a bányatelek-fektetés és az iparterületként való hasznosítás. Borsodban főleg pénzügyi befektetők vásárolnak termőföldet, amelyet 3−5 év után adnak tovább − a múltbéli tapasztalatok alapján a vételár 2−3-szorosáért. A környéken megjelentek a szakmai befektetők is; ők főleg birtok-összevonási céllal vesznek termőföldet.

A termőföldnek van egy különleges hasznosítási lehetősége is, amelynek segítségével a befektetett tőke 10−70-szeresére növekedhet: ez a kavicsmező. A kavicsbányaként hasznosítható területek többsége a folyómedrek környékén található. A legjobb területek a Duna, a Sajó és a Rába folyók környezetében vannak, Csepel-Délegyháza, Nyékládháza és Hegyeshalom központtal − mondja Nagy Ferenc. A Borsodi-mezőség is a legjobb területek közé tartozik: az itt kitermelt ásványanyag iszaptartalma viszonylag alacsony, így a mosás nem növeli a költségeket. A magas hozam miatt tehát érdemes kifejezetten olyan ingatlanokra vadászni, amelyek alkalmasak kavicskitermelésre, hacsak a bányafektetésnek jogi akadálya nincs.

Földárak Magyarországon

	Minőség (aranykorona)	ársáv (ezer forint/hektár)
Nyugat-Dunántúl	15-25	400-600
Dél-Dunántúl	15-30	350-450
Budapest környéke	15-25	500-2000
Alföld	15-40	300-500
Észak Magyarország	5-15	250-350

Forrás: Földbróker.hu

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség