Míg néhány évvel ezelőtt Magyarországon még kétkedve szemlélték az otthoni útfűtést, addig mára a háztartások közel egymilliárd forintot költöttek ilyen rendszerek kiépítésére. A módszer különösen a budai hegyoldal meredek lejtőin hódít, de országszerte növekszik a fűthető teraszok, kocsifelhajtók, járdák, lépcsők, kerti csapok és ereszcsatornák iránti igény.

Készüljünk a télre. Megugró villanyszámla © hvg.hu

Elektromos fűtőkábelekkel, esetleg az otthoni cirkó „megtoldásával” bármilyen külső burkolat csúszásmentessé és szárazzá tehető, akár ember, akár autó járjon rajta. A felület vastagsága persze sokat számít, hiszen a kábeleket ezek alá helyezik. Vannak olyan kültéri burkolóanyagok és térkövek, amelyek 6 centiméter vastagok, és akadnak ennél vastagabb típusok is. Egyesek egyszerűen csak lebetonozzák a talajfelszínt, és arra helyeznek valamilyen ragasztható, vékony lapot. Ez a módszer különösen teraszoknál elterjedt. Ha ilyen felületet szeretnénk jégmentesíteni, nagyon fontos, hogy a talajjal érintkező rész szigetelt legyen.

A legfontosabb tehát a burkolat vastagsága: ha a fűtőkábeleket 5 centiméter mélyen építjük be, egy négyzetméternyi felületet 250 watt teljesítménnyel fűthetünk, ha 7 centiméter mélyen, akkor 300 wattos teljesítményre lesz szükségünk, ha pedig 8–10 centiméter mélyre kell fektetni a fűtőkábeleket, már 360 wattot fognak felzabálni – magyarázza Szegedi Ádám, az Eurovill Profi Kft. ügyvezetője.

Sakkozás az árral

A kábeleket utólag is el lehet helyezni, de ebben az esetben is ki kell számolni a burkolat és a fűtendő felület által meghatározott kábelmennyiséget és kábeltávolságot. A térköveket egyszerűen föl lehet szedni, és alá lehet helyezni a kábeleket, a betonnal ugyanakkor gond lehet: ha nem akarjuk fölszedni a teljes felületet, vájatokat kell bele késztenünk, majd vissza kell betonoznunk. Ez a megoldás ugyanakkor problémás, mert a vájatnál a beton nem köt olyan tökéletesen, és ha elfelejtjük bekapcsolni a fűtést, könnyen kifagyhat a kötőanyag.

Egy 10 négyzetméteres felület esetén csak a fűtőkábelekre 70 ezer forint körüli összeget kell szánnunk, a teljes automatika kiépítésére pedig további 120-130 ezer forintot kell áldoznunk. Ezért a pénzért megkapjuk az alapanyagokat, amelyeket kellő ügyességgel – vagy egy villanyszerelő ismerősünk segítségével – magunk is beépíthetünk, de négyzetméterenként 2 ezer forint körüli összegért erre specializálódott szakemberekkel is lerakathatunk. Gyakorlatilag akármekkora felületet fűthetünk ily módon, de ha nem szeretnénk magas villanyszámlát, érdemes egy kicsit trükközni – javasolja a szakember -, garázslejáró esetében például megoldható, hogy a teljes felület helyett csak a kétszer 50 centiméteres nyomtávot fűtsük.

Az elektromos fűtéshez tartozó automatika a nedvességet és a hőmérsékletet egyaránt nyomon követi, és csak akkor kapcsolja be a fűtést, amikor fagyveszély van, és valamilyen csapadék is hullik. Automatika persze nem szükséges, mivel a fűtőkábelek kézzel is be- és kikapcsolhatóak. Ekkor azonban megvan a veszélye annak, hogy elfelejtjük kikapcsolni a szerkezetet, és a kábelek fölöslegesen fűtik a semmit, mi pedig fizethetjük a tetemes villanyszámlát. Hátrány az is, hogy a már lefagyott vagy behavazott utat a későn bekapcsolt kábelek csak 4-6 óra alatt olvasztják le és szárítják meg, így azokat nem lehet azonnal használni.

Az automata „jégkaparást” és „hólapátolást” igencsak meg kell fizetnünk: ha csak egy rövidebb garázsbeállót, egy kisebb járdaszakaszt és az ereszcsatornákat fűtjük, 30-50 ezer forintos pluszköltségre számíthatunk szezononként. Az útfűtést évente átlagosan tízszer kell alkalmazni. Ha ezeken a napokon 10 órán keresztül üzemel a rendszer, és egy nagyobb felületet, például egy 10 négyzetméteres garázsfelhajtót jégmentesítünk vele, 100-110 ezer forintos áramfogyasztásra számíthatunk. Az üzemeltetés tehát drága, de a fűtéssel elkerülhetjük a csúszós felhajtókból, lépcsőkből adódó baleseteket, és nem utolsó sorban az anyagi kárt. Az ereszcsatornák fűtésével megakadályozható például a csatornák szétfagyása és a jégcsapok képződése, és fűtés mellett a kerti csap is használható.

Az elektromos felületfűtés mellett létezik egy másik megoldás is, méghozzá az épület cirkófűtésének kifelé történő meghosszabbítása – mondja Nagy Zsolt Ákos, az InterPorta Bt. ügyvezetője. Az ilyen rendszer ugyanazon az elven működik, mint az elektromos változat, csak a fűtést nem elektromos kábelek, hanem a ház saját fűtésénél is alkalmazott melegvizes csőrendszer biztosítja, egy keringető szivattyú segítségével. A módszer tehát leginkább egy külső padlófűtéshez hasonlítható; elvileg feltétele a cirkófűtés megléte, bár Nagy Zsolt Ákos már olyan rendszerrel is találkozott, amelyet geotermikus energia, azaz hőszivattyú segítségével üzemeltettek.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség