A fürdőszoba különösen veszélyes lehet © Dripnet

Szénmonoxid akkor keletkezik, amikor nincs elegendő levegő az égéshez, és a gáz nem tud széndioxiddá elégni. Ez adódhat a kémény rossz állapotából vagy hiányosságaiból, a kémény és a kazán karbantartásának elmulasztásából, a nem megfelelő huzatból, vagy a nyílászárók rosszul elsült cseréjéből. Gyakori hiba például, hogy a régi, „fütyülős” ablakokat korszerű, fokozott légzárásúra cserélik anélkül, hogy beszellőzési nyílásokat alakítanának ki, vagy pedig eltakarják a már meglévő nyílásokat. Ha új ablakot teszünk föl, mindenképpen gondoljunk erre, mivel a kémény csak akkor tud megfelelő huzatot teremteni, ha valahol bejut a levegő - figyelmeztet Kardos Géza, az Immergas szakembere.

A kazánok éves karbantartásának elmulasztása szintén tömeges, annak ellenére, hogy minden gyártó javasolja, és elmulasztása garanciavesztéssel is járhat. Ugyanez vonatkozik a rendszeres kéményellenőrzésre is, amely szintén életet menthet. Az alapvető probléma tehát nem a kazánokkal, hanem a nem megfelelő működési feltételekkel van - hívja fel a figyelmet a szakember. Sajnos ma bárki besétálhat egy barkácsáruházba, és megvehet egy nagy fehér dobozt, amelyre az van ráírva, hogy kombikészülék. Ha az illetőnek kellő affinitása van a szereléshez, maga is képes elindítani a szerkezetet, bár manapság az egyre fokozódó ellenőrzések során előbb-utóbb úgyis lebukik.

Biztonságos rendszerek
A hagyományos gázkonvektorokkal nincsen gond, mivel ezek zárt égésterűek, és nincsenek kapcsolatban a helyiséggel: ha letakarják a külső nyílásukat, legfeljebb leáll az egész konvektor. Ugyan ez a helyzet a korszerű, ventillátorral fölszerelt, zárt égésterű kazánokkal is. Európában egyébként már gyakorlatilag csak ilyeneket használnak. Az ilyen típusú készülékekhez hagyományos kémény sem kell, mivel az égéstermék elvezetését túlnyomásos füstgáz-elvezetési rendszerekkel oldják meg: az égéshez szükséges levegőt is kintről szívják be, és az égésterméket is teljesen zárt rendszerben nyomják ki. Ha ezekkel a kazánokkal vagy a hozzájuk csatlakoztatott füstgáz-elvezetési rendszerekkel bármi hiba történik, egyszerűen leállnak és hibajelzést adnak.

Jobb félni
A készülékek hibáit 80-90 százalékban a kosz és az emberi mulasztás, azaz a karbantartás hiánya okozza. A szénmonoxidmérő nem pótolja a tisztaságot és az odafigyelést, de ha már megtörtént a baj, életet menthet.

Háztartási célra többfélét vehetünk: léteznek elemes kivitelűek és feszültségről működők. Vannak olyan készülékek, amelyek csak fény és hangjelzést adnak, és olyanok is, amelyek reteszelnek is, azaz letiltják a kazánt. Akad olyanok szerkezet is, amely nem riaszt, csak lezárja a gázkészüléket, sorolja a típusokat Balogh József, a Dr. Gáz Bt. ügyvezetője. A szakember szerint a hipermarketekben 5-12 ezer forintért kapható alsókategóriás készülékek sem feltétlenül rosszak, a megfelelő minősítésre (CE, KERMI) viszont mindig oda kell figyelni. A középkategóriás riasztók már valamivel többe kerülnek, ezeket 12-13 ezer forinttól 20-22 ezer forintig kínálják, de vehetünk 25 ezer forintnál drágább készüléket is.

Hova kerüljön?
A szénmonoxid a széndioxiddal ellentétben könnyebb a levegőnél, ezért nem szabad szénmonoxid riasztókat a padlóra szerelni, figyelmeztet Balogh József. A készüléket a mennyezettől és annak sarkától minimum 30-40 centiméterre kell elhelyezni. Létezik tesztgáz is, amellyel a szénmonoxid-riasztókat lehet ellenőrizni, mivel a készülék saját ellenőrzése néha kevés: tesztgázzal rá kell fújni a készülékre, és ha a készülék hibátlan, akkor riaszt.

A kémény állapota elsődleges fontosságú © sxc.hu

A kémény sem mindegy
A füstgáz visszaáramlását sokszor a kémény hibája okozza. A jól kivitelezett samottcsöves kéményeknél ilyesmi nem fordulhat elő, viszont a korszerűtlen, téglafalból épített kéményeknél, vagy az ezek javított verziójánál, az alumínium vagy saválló béléscsővel ellátott kéményrendszereknél probléma lehet a visszaáramlás, hívja fel a figyelmet Kocsis Csaba, a Leier cég szakreferense.

A hibát legtöbbször a helytelen kivitelezés okozza: hiába jó a kéményrendszer, ha nem jól építik meg, vagy nem tökéletesen kapcsolják össze az elemeket. A szerelt fémkémények rosszabb hőszigetelő képessége is gyakran okoz gondot: ha a kémény kívülről van az épület falához rögzítve, mínusz 15-20 fokban annyira lehűlhet, hogy a gázkazán újraindulását már nem képes „feldolgozni”. Emiatt előfordulhat, hogy a füstgáz visszaáramlik a lakótérbe, és balesetet okoz

Mibe kerül ez nekünk?
A jó minőségű samottcsöves kéményrendszer ára az átmérőjétől és a hosszúságától függ: egy mai modern családi házhoz 8-9 méteres kémény kell, amely körülbelül 120-170 ezer forintba kerül. Régi házak esetében a legbiztonságosabb megoldás a kémény teljes elbontása, és új samottcsöves kéményrendszer felépítése. Ez ugyan több munkával és kellemetlenséggel jár, mint az utólagos bélelés, viszont hosszú évekre biztonságot nyújthat. A jó minőségű saválló béléscső ma már drágább, mint a samottcsöves megoldás: egy 8-9 méteres kémény bélelése 150-200 ezer forintból jön ki.

A kandallót használni kell
A kandallókkal akkor lehet probléma, ha nem rendszeresen használják őket,¬ mondja Kocsis Csaba. Ennek magyarázata, hogy a kémény akkor működik jól, ha a megfelelő huzat is rendszeres benne. Ha a kémény hideg, a füstgáznak hosszú utat kell megtennie, mire a kéményen keresztül távozik, és ha a kémény tetőn kívüli része a napsütés hatására felmelegszik, a kéményben légdugó alakul ki. Emiatt a füstgáz a kandallón keresztül visszaáramlik. Veszélyes, ha túl sok levegőt adnak a kandallónak, mivel ilyenkor lehűlhet a tűztér.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség