Bombaként robbant a Magyar Nemzet múlt heti cikke, amely szerint a kormány általános ingatlanadó bevezetését tervezi. A lap birtokába jutott pénzügyminisztériumi elképzelés szerint valamennyi telek és épület után fizetni kellene, értéktől függetlenül. A nem lakáscélú ingatlanoknál egykulcsos lenne az adó, az ingatlan értékének 1 százalékát kellene évente befizetni, a lakáscélú ingatlanok viszont már sávosan progresszíven adóznának. Tehát minél értékesebb a lakás vagy a ház, arányosan annál többet kellene utána fizetni. Az adó alapja az ingatlan számított értéke lenne, amelyet a luxusadó esetében ma is ezt alkalmaznak.

Mindenki fizetni fog? © dripnet.hu

A napilap értesülései szerint összesen öt kategóriába sorolnák a lakóingatlanokat: 10 millió forintig másfél ezrelék lenne az ingatlanadó mértéke, a 10 és 20 millió forint közötti résznél viszont már 3, a 20 és 50 millió forint közöttinél pedig 5 ezrelék lenne az adókulcs. Az 50 és 100 millió forint közötti részre 1 százalékot, a 100 millió forint felettire pedig másfél százalékot kellene fizetni. Eszerint már egy 15 millió forint értékű lakás tulajdonosát is évi 30 ezer forintos adóval sújtanák, mentességet pedig csak a szociálisan rászorultak kaphatnának. A kiszivárgott tanulmány azzal érvel, ha meghatározott összeg alatti ingatlanok adómentességet élveznének, akkor az is mentesülne a fizetési kötelezettség alól, akinek több, ám kisebb értékű ingatlanja van.

Egyéb verziók

A Magyar Nemzet információinak ellentmond Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár kijelentése, amely szerint a 2008-tól fizetendő ingatlanadó csak az átlagosnál értékesebb, azaz jelenleg 9,5 millió forintnál többet érő lakóingatlanokat érintené. A Pénzügyminisztérium postafordultával cáfolta Katona kijelentését, az államtitkár pedig gyors úton távozott posztjáról. A hivatalos álláspont azonban némileg megerősítette a távozó államtitkár szavait: a Világgazdaság internetes oldalán Pichler Ferenc leszögezte, két dolog biztos: az egyik, hogy 2008-tól bevezetik ezt az adót, a másik pedig az, hogy az átlagos értékű ingatlanok nem esnek az adónem hatálya alá. Ez jelenleg 9,5 millió forint, vagyis az ekkora értékű ingatlanok biztosan nem adóznak. Arról egyelőre még nincs döntés, milyen értékhatártól vetik ki az adót. Eszerint a kormány egy egyelőre nem kommunikált, de mindenképpen 9,5 millió forintot meghaladó érték fölött veti majd ki az adót.

Ha az ingatlanadó a fenti módszerrel valósulna meg, máris adott az ellenszer, vagyis az adókikerülés egy módja. Népszerű lehet a luxusadónál jól bevált társasház alapítási módszer, azaz a lakásokat, házakat tömegesen alakítanák társasházzá vagy albetétesítenék. A módszer lényege, hogy egy épületben így több ingatlan keletkezik, amelyek értéke alacsonyabb, mint együtt volt, tehát kevesebb adót kell utánuk fizetni. Ha nem lenne az adóköteles értéknek alsó határa, az anyagi megterhelést ezzel a módszerrel nem lehetne kikerülni.

Mit mond a kormány?

A múlt héten nyilvánosságra került ellentmondásos hírek nyomán szerettük volna megtudni a kormányzat valódi terveit, de a Kormányszóvivői Iroda továbbra sem árul el hivatalos részleteket. Azt mindenesetre megerősítették, hogy a tervezet adót 2008-tól fizetjük majd, az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülő ingatlanra - a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben. A fizetendő összeg nagyságára csak következtetni lehet: a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint „a helyi adóként működő ingatlanadó az összes adó- és járulékbevételen belüli aránya 1 százalék alatt van, s ez jelentősen elmarad a nemzetközi gyakorlatban megszokott 2-6 százalékos aránytól”. Ez az összehasonlítás némileg sántít; Szlovákiában például valóban van ingatlanadó, viszont a korábbi 3 százalékos ingatlanszerzéshez kapcsolódó illeték megszűnt, és örökösödési, valamint ajándékozási illeték sincs.

A kormány szándékáról bővebbet a Magyar Ingatlan Szövetség sem tud, véleményüket egyelőre nem is kérték ki. A szövetség mindenesetre tanácsosnak tartaná egy társadalmi hatástanulmány elkészítését, valamint az ingatlanokra vonatkozó nyilvántartások és jogszabályok áttekintését – tudtuk meg Kispál Sándortól, a szövetség főtitkárától.

Ingatlanmenedzser

Magyarországon egyedülálló, légifotós ingatlankeresővel indult útjára a HVG Online új portálja, az Ingatlanmenedzser.hu. A kereső lehetővé teszi a kiszemelt környék bejárását az interneten keresztül. A portál egyben napi frissességű ingatlanhíreket, tippeket és tanácsokat közöl, kalkulátorokkal, a hirdetések kiemelésének számos lehetőségével segíti az ingatlanok gyors és hatékony megtalálását.

Egy magát megnevezni nem kívánó ingatlanszakember véleménye szerint hiba lenne a luxusadónál alkalmazott értékszámítási mód alkalmazása – a kiszivárgott hírek szerint ugyanis ezt tervezik –, mivel ez túlzott súllyal veszi figyelembe az ingatlan elhelyezkedését és alapterületét. Az adó alapja az ingatlan számított értéke lenne, amelyet a luxusadó esetében ma is alkalmaznak: településtípustól és egyéb területi jellemzőktől függően egy értékhatáron belül az önkormányzat szabná meg a négyzetméterenkénti értéket, amelyet olyan tényezőkkel korrigálnak, mint az ingatlan komfortfokozata, falazata, kora, felújítottsága vagy szobáinak száma.

A szakemberek véleménye szerint az adó mértékének meghatározásakor azt is figyelembe kellene venni, ki lakik az ingatlanban: nem fizethet azonos nagyságrendű ingatlanadót egy örökölt, lepusztult villában élő idős hölgy, és a szomszédjában épült azonos alapterületű, ám luxuskivitelű ingatlan tulajdonosa. A kalkuláció éppen az életszínvonal minőségét nem veszi figyelembe; akinek szerény, örökölt ingatlanja van a Rózsadombon, jobban teszi, ha eladja.

Ritka statisztikák

Az ingatlanok értékbecslésének több tízezer forintos költségét sem lehet az állampolgárokra terhelni, másrészt a 2008-ra tervezett bevezetés miatt erre már idő sem lenne. Az érték meghatározásához a bankok rendelkeznek a legnagyobb adatbázissal, viszont a pénzintézetek a birtokukban lévő adatokat csak belsőleg használják. Megoldás lehet az illetékhivatalok adatbázisának alkalmazása, viszont a hivatalok egyelőre csak évente kétszer szolgáltatnak adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felé, amelyből a KSH csak évente egyszer készít statisztikát, ráadásul jelenleg még a tavalyi sincs kész. Egy kormányzati tervezet szerint viszont az illetékhivatalok jövőre átkerülnek az APEH alá, és statisztikákat is jóval gyakrabban készítenek. Innen már csak egy lépés, hogy az adatsorok bizonyos feltételek mellet az ingatlanadó alapjául is szolgáljanak.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség