Egy dániai felmérés szerint a termosztatikus radiátorszelepek használatával akár 20 százalékos energia-megtakarítás is elérhető. Családi házak esetében ezért mindenképpen jó szolgálatot tehetnek e kis kiegészítők. Emellett lehetőség van időjárás-követő fűtésszabályozásra is: ez a rendszer a külső időjárás függvényében állítja be az „előremenő” hőmérsékletet, azaz a kazán fűtési görbe alapján az időjárásnak megfelelően fűti a házat – magyarázza Szűcs Péter, a Danfoss Magyarország Kft. szakembere.

Ezek a megoldások persze nincsenek ingyen. Egy közepes, hét radiátorral felszerelt családi ház esetében készülékenként 5 ezer forint körüli összeggel kell számolni, az időjáráskövető rendszer kiépítése pedig 100 ezer forintról indul. A komolyabb szabályozó rendszerek több fűtési kört is „felügyelnek”, segítségükkel kordában tartható a padlófűtés és a használati melegvíz készítés is.

Fűtési megoldások. Ropog a tűz

Ha nem akarunk drága szabályozókra költeni, beérhetjük olcsóbb, programozható szobatermosztátokkal is, amelyeket termosztatikus radiátorszelepekkel együtt érdemes használni. A referencia helyiségbe, ahol a szobatermosztát található, kézi fűtőtestszelep beépítése ajánlott. A programozható helyiségtermosztátok segítségével napközben vagy éjszaka automatikusan 3-4 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tarthatunk. A kiegészítők segítségével más és más hőmérsékletet alakíthatunk ki a különböző helyiségekben is.

Társasház: központi kazán

Az emberek szeretnek annyit fizetni, amennyit fogyasztanak. Emiatt terjed a lakások egyedi cirkófűtése, bár ez a megoldás nem gazdaságos: az egy lakásra jutó 5-6 kilowattos fűtési igényt a melegvíz-termelés miatt leggyakrabban 24 kilowattos kazán elégíti ki. Ez indokolatlanul nagy kazánteljesítmény, külön kéményt kell hozzá építeni. Melegvízre úgy sincs egész nap szükség, az égéstermék pedig fölöslegesen terheli a környezetet – sorolja Szűcs Péter.

Ennél sokkal jobb megoldás a melegvíztárolós központi kazánház létesítése, lakásonkénti hőmennyiségmérővel. Már léteznek olyan korszerű „lakáskészülékek” is, amelyek helyi készítésű melegvízzel látják el a háztartást. Az ilyen társasházi rendszereknél is alkalmazandók a termosztatikus radiátorszelepek és megoldható az időjáráskövető szabályozás is. Panelházak fűtés-korszerűsítése esetén a termosztatikus szelepek mellett költségosztók oldják meg az egyéni fogyasztás mérését.

Az épületek utólagos hőszigetelése hosszabb idő alatt térül meg. A hatékonyság és így a megtérülési idő az eredeti fal és a ráépített hőszigetelés együttes szigetelő képességétől függ, és a beruházás általában 20-30 százalékkal csökkenti fűtési költségeket. Mindez persze az épület meglévő gépészetével is összefügg: ha valakinek nagyon modern, gazdaságos rendszere van, a külső hőszigetelés lassabban térül meg, mivel eleve kevesebbet kell a gázért fizetni – magyarázza Szarvas Gábor, a Hőműves Bt. ügyvezetője.

Utólagos hőszigetelés esetén leggyakrabban polisztirol vagy kőzetgyapot táblákat szerelnek a külső homlokzatra. Mindkettő korszerű anyag, bár a kőzetgyapotnak vannak előnyei: nem éghető, jól átengedi a falon átjutó párát és jobb a hangszigetelő képessége – mondja a szakember. A polisztirol szigeteléshez ugyanakkor olcsóbb az alapanyag, és a kivitelezés is kevesebb pénzből jön ki: ára vastagságtól függően négyzetméterenként nettó 2500 forint körül mozog, amelyhez hozzájön a munkadíj és az állványozás költsége. Ebben az esetben a végösszeg négyzetméterenként nettó 6000 forint. A kőzetgyapotos megoldásra négyzetméterenként 1500-2000 forinttal többet kell szánnunk. Az utólagos hőszigetelés nagy előnye, hogy az épület egyben új küllemet, új színt is kaphat.

A szakember a belső hőszigetelést a páralecsapódás miatt nem ajánlja. Ennek oka, hogy a belső megoldások nem jelentik a fal egyenletes hőmérsékletét, megmaradnak a hőhidak, ezért a szigetelés és a fal belső felülete között kialakulhat a penészesedés. Hőtechnikai számításokkal meg lehet állapítani, hogy egy adott falszerkezetben hol csapódik ki a pára. Belső hőszigetelés esetében nagyon gyakran kapunk olyan görbét, amely szerint a pára a fal közepén, vagy a hőszigetelés falfelőli oldalán csapódik ki – figyelmeztet Szarvas Gábor. Mindezt ráadásul nem is lehet azonnal észrevenni, és a fal egyre csak dohosodik. Az ilyen megoldással az alsó és a felső szomszédnak is igencsak keresztbetehetünk, mivel a pára az ő falfelületükön is kicsapódhat.

Figyeljünk az ablakra © sxc.hu

Az ablakok hőszigetelésének legolcsóbb megoldása a meglévő nyílászárók javítása. Ez főleg olyan panelházaknál oldható meg, amelyeknek már kétrétegű hőszigetelt üvegezései vannak. Ha ezek fából készült tokjai és szárnyai nem mentek tönkre, sokszor elegendő a vasalatok javítása vagy a kiegészítő gumiszigetelés cseréje. Sokan megfeledkeznek arról, hogy ezek is elöregszenek: a gumitömítéséket és a kopó alkatrészeket karban kell tartani és időnként ki is kell cserélni őket – figyelmeztet Monostori Gábor, az Internorm Kft. szakembere. A hagyományos, dupla üveges ablakok estében már összetettebb a probléma: az öntapadós szigetelő szalagok sok esetben nem hatásosak, mert már a vasalatok is rosszak és a fa is vetemedett. Emiatt a szalagok csak tetézik a bajt, feszítik az ablakot.

Ha a régi típusú ablakok tokja és szárnya nincs elkorhadva, üveget is cserélhetünk bennünk. Ha ugyanis a kereteket és a szárnyakat karban tartják, és hőszigetelő üveget raknak a régiek helyére, jelentősen több meleg marad belül a lakásban: mindez akár 4-5 fokos különbséget is jelenthet azonos fűtési feltételek mellett. Az ablaküvegcserét négyzetméterenként 8-10 ezer forintból is megúszhatjuk. Ha a tok és a szárny nincs jó állapotban, az ilyen megoldásnak nincs sok haszna, mivel négy-öt év múlva úgy is ki kell cserélnünk a teljes szerkezetet.

A legjobb megoldás a teljes ablakszerkezet cseréje, mivel ekkor a régi tok rossz szigetelésével sem kell számolni. Ennek hátránya a vele járó rombolás és tetemes költség: az új ablakok ára széles skálán mozog, egy 120x120-as példány minőségtől függően 30-250 ezer forintot kóstálhat, a bontásért és a beépítésért pedig négyzetméterenként 5-10 ezer forintot is leszurkolhatunk. A rossz szigetelésű házba nem érdemes túl drága ablakot építeni, hisz mit sem ér a tökéletes ablak, ha máshol elszökhet a meleg. Monostori Gábor a minőségi munkára is felhívja a figyelmet, mivel egy jó ablakot is tönkretehet a helytelen beépítés. Éppen ezért mindig tájékozódjunk a garanciákról és az ablak minősítéséről, ellenőrizzük le a referenciákat.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség