A kutatók szerint "gyakorlatilag biztos", hogy a klímaváltozás a felelős az európai hőhullámok számának növekedéséért.
Egy nemzetközi klímaszakértőkből álló kutatócsoport valós idejű adatokat elemezve jutott arra a megállapításra, hogy az Európát ezen a héten sújtó hőhullámok - vagyis rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok - egyre gyakoribbá válnak a régióban.
A kánikulával kapcsolatos híreinket itt követheti percről percre!
A hollandiai De Biltben a következő napokra jósolt hőhullám például harminc évente egyszer előforduló jelenség lett volna az 1900-as években, ma már azonban nagyjából három és fél évente számolhatnak vele az ott élők. A németországi Mannheim elmúlt napjait megkeserítő hőhullám százévente mindössze egyszer jelentkező szélsőség lett volna az 1900-as években, mostanra azonban 15 évente előforduló jelenséggé vált. Londonban ugyancsak a héten jegyezték fel az eddig mért legforróbb júliusi napot: szerdán 36,7 Celsius-fokot mutattak a hőmérők a Heathrow repülőtéren.
A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Federációjának (IFRC) hollandiai Klímaközpontját vezető Maarten van Aalst szerint a hőhullámok gyakoribbá válása a klímaváltozással áll kapcsolatban, és új éghajlati norma felé közelít.
Az öt európai városra kiterjedő hőhullám-elemzés az egyesült államokbeli Climate Central nevű tudományos szervezet által vezetett World Weather Attribution program részét képezi, amelyben egyebek közt az Oxfordi Egyetem, a Melbourne-i Egyetem, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet és van Aalst Klímaközpontjának szakemberei támogatnak.
A program célja, hogy meteorológiai adatokat és klímamodelleket felhasználva mutassa be, hogy a változó időjárási minták miként kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz; továbbá, hogy segítsen a városoknak és az országoknak jobban megérteni, illetve felkészülni a mostani európai hőhullámokhoz hasonló időjárási szélsőségekre.
A hollandiai központi statisztikai hivatal előrejelzése szerint egy hőhullámmal kísért héten átlagosnál 200-zal többen fognak meghalni az országban, ami 10 százalékos halálozásnövekedést jelent. Az elszigetelten élő idős emberek körében bekövetkező halálozások különösen nagy problémát jelentenek: a 2003-as európai hőhullámok idején bekövetkezett mintegy 70 ezer többlet-haláleset nagy része ebben a korosztályban történt.
Van Aalst szerint a hőhullámokkal sújtott városoknak tervet kell kidolgozniuk a fenyegetéssel szemben, ami jelentheti például olyan közösségi üzenetek terjesztését, amelyek a nagyszüleik felhívására ösztönzik az embereket. A szakember szerint Európa-szerte nagy erőfeszítésekkel dolgoznak ilyen terveken, amelyek például a városi zöldterületek számának növelésére is kiterjednek.
