A méheknek egy kiló mézhez több millió virágot kell meglátogatniuk. Éppen ezért a könnyű megoldások mindig vonzóak, a modern világban azonban hamar bajt okozhatnak. Részlet Az élet szövete című könyvből.
Néhány éve északkelet-franciaországi méhészek a kaptárba benézve halálra rémültek, amikor meglátták, hogy a viasztáblákban lévő méz nem meleg aranyszínű, hanem kék vagy zöld! Olyan volt ez számukra, mint a vörös posztó, mert bár a méz íze jó volt, nem lehetett eladni. Az érintett tizen-egynéhány méhész úgy vélte, hogy már így is épp elég bajt okoznak a méhcsaládok betegségei és a visszaeső méztermelés, ezért aprólékos nyomozásba kezdtek.
Először azt vették észre, hogy a méhek pollenkosarukban valami beazonosíthatatlan, színes anyaggal térnek vissza a kaptárba. Idővel rájöttek, honnan származik az anyag. Kiderült, hogy néhány kilométernyire egy biogázüzem működött. Mellette – a szabadban – tárolták az M&M’st, azaz a csokoládéval és élénk színű cukormázzal bevont mogyorós édességet előállító csokoládégyár hulladékait.
A méhek talán úgy gondolták, hogy egy rendkívül nagy és nektárban gazdag virágot találtak. A hulladék mindenesetre stabil és könnyen hozzáférhető cukorforrást jelentett a számukra. Nem kellett azzal vesződniük, hogy almavirágról almavirágra szálldossanak. Szerencsére amint a problémát feltárták, a biogázüzem minden nyersanyagot zárt térbe helyezett, és a francia méz visszakapta aranyos színét.
A segítség valójában nem segítség
A példa rámutat arra, miért is vannak kételyeim azzal kapcsolatban, hogy cukros vizet, banánhéjat vagy egyebeket helyezzünk ki a kertbe, így segítve a beporzó rovaroknak.
Ezek elvonhatják a figyelmüket beporzói feladatukról, és egyúttal fertőzésgóccá válhatnak, mivel sok méh gyűlik össze egy helyen. Ráadásul a cukros víz csak halvány utánzata az igazi anyagnak, a virágok által előállított nektárnak és a virágpornak.
Akkor már jobb, ha nektárban gazdag virágokat ültetünk vagy vetünk a kertünkben.
Mézet pedig soha ne adjunk a rovaroknak: a méz szunnyadó baktériumokat tartalmazhat, ami megfertőzheti és megbetegítheti a mézelő méheket. Mind az európai, mind a nyúlós vagy amerikai költésrothadás is terjedhet így, és mindkettő éppen olyan rémes betegség, mint amilyennek hangzik.
A fenti cikk Az élet szövete című könyv szerkesztett részlete. A kötetben Anne Sverdrup-Thygeson kutató magával ragadó módon mutatja be, hogy nyüzsgő sokféleségével miként járul hozzá a természet jólétünkhöz és jóllétünkhöz. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.