Számold ki, mennyi időd van!

Az egyetem második évében elhatároztam, hogy rendesen jegyzetelek, az írásbeli feladatokat mind megoldom, felkészülten megyek az órákra, sőt az órák témájához kapcsolódó egyéb könyveket is elolvasok. Egy hónap elteltével azonban minden tantárgyból lemaradásom volt. Sok más hallgatóhoz hasonlóan én is rosszul mértem fel, mennyi időm van, és mennyi időt vesz igénybe egy-egy tevékenység. Arra jöttem rá, hogy ki kell derítenem, pontosan mennyi időm is van tanulásra, hogy egyáltalán meg tudjam határozni, hogyan töltsem el azt az időt. Mindez nagyszerű lehetőség arra is, hogy felmérd, mely tevékenységeknél szabadíthatsz fel némi időt. Ha például sok időd megy el a reggeli készülődéssel, vagy sokat tévézel, internetezel, esetleg le tudsz csípni valamelyikből, és ezáltal további értékes időt nyerhetsz.

Mérd fel, mennyi időre van szükséged a tanuláshoz!

A következő lépés felmérni, mennyi időt vesznek igénybe a legfontosabb tanulási tevékenységek (olvasás, órai jegyzetek átnézése, saját jegyzetek készítése, feladatsorok megoldása). Ahhoz például, hogy kiderítsd, mennyi időbe telik, míg átrágod magad egy tankönyvön, olvass el 4 oldalt, jegyezd fel, mennyi ideig tartott, majd oszd el 4-gyel, hogy meg tudd becsülni, mennyi időt töltesz 1 oldal elolvasásával! Végezz hasonló számításokat a többi tanulási tevékenységre is! Tegyük fel, hogy 4 óra kell az olvasáshoz, 1 óra az órai jegyzetek átnézéséhez, 2 óra a saját jegyzeteid elkészítéséhez és 3 óra egy feladatsor megoldásához! Ez összesen 10 óra. Ha viszont csak 5 órád van az adott tantárgyra, könnyű belátni, hogy a terved irreális volt. Fontossági sorrendet kell felállítani!

Használd ki az üresjáratokat!

Mindnyájunknak vannak olyan rövid időszakai, amelyeket semmilyen produktív dologra nem használunk: várunk a buszra, utazunk a vonaton, megyünk a suliba, ülünk az orvosi vagy fogorvosi váróban, vagy éppen sorban állunk. Ez az idő természetesen nem alkalmas elmélyült tanulásra vagy bonyolult feladatsorok megoldására, viszont kiválóan elüthetjük néhány egyszerű dologgal, például telefonálhatunk, válaszolhatunk az e-mailjeinkre, podcastokat hallgathatunk vagy átnézhetjük a jegyzeteinket. Így több idő marad a lényegi tanulásra vagy a tartalmas kikapcsolódásra.

Tervezd meg a napodat!

A személyes hatékonyság szakértői azt ajánlják, hogy szánjunk mindennap 10 percet a napi teendők megtervezésére. Gondold tehát végig, mi a célod aznapra, és mi kell ahhoz, hogy elérd! Állíts fel fontossági sorrendet! Ennek során bizonyosan találsz majd olyan feladatokat, amelyeket össze lehet vonni, és így hatékonyabban meg tudod szervezni a napot. A tervezés másik nagy előnye, hogy jobban el tudsz köteleződni egyes feladatok mellett.

Tarts rendet magad körül!

Ne pazarold az időt azzal, hogy tanulás helyett folyton a tolladat vagy a füzetedet kell keresgélned! Mindig legyen kéznél, amire szükséged lehet; rendszerezd a dolgaidat, és tarts rendet magad körül! Egy adott pillanatban nem tűnik soknak az az idő, ami a keresgéléssel megy el, de ezek végül összeadódnak. Ráadásul minél tovább tart összeszedned a tanuláshoz szükséges dolgokat, annál több kifogást találhatsz, hogy egyáltalán hozzá se kezdj a munkához, vagy legalábbis elodázd.

Használj naptárt, és írj feladatlistákat!

Mobilnaptáram segítségével extra kapacitások szabadulnak fel a fejemben, és így fontos dolgokra tudok koncentrálni. David Allen, a személyes hatékonyság világhírű szakértője szerint mindennél fontosabb, hogy feljegyezzük az időponthoz kötött tevékenységeinket és a feladatainkat. Allen kiemeli, hogy igen értékes időt és energiát emészt fel, ha megpróbáljuk a triviális dolgokat fejben tartani. Ezért azt ajánlja, hogy (1) valamennyi megbeszélt időpontunkat írjuk be a telefonunk naptárjába, és minden reggel nézzük is át; illetve (2) készítsünk listát az elvégzendő feladatainkról.

Nem halad a gyereke az otthoni tanulással? Mutassa meg neki ezt a módszert!

Veszélyhelyzetekben - mint amilyen például a mostani járvány is - kiemelten szükségünk van arra, hogy minél hatékonyabban működjünk. David Allen, a hatékonyság témájának befolyásos kutatója Haladj a dolgaiddal! GTD című könyvében azt mutatja meg, milyen szokások, eszközök és képességek szükségesek a tinédzserek hatékonyságának javulásához.

Egyszerre csak egy dolgot csinálj!

Manapság szinte mindenki túlterhelt, ezért rászokott a „multitaskingra”, vagyis egyszerre több dolgot csinál. A multitaskingot nem kell teljesen elvetni, de csak bizonyos fajta tevékenységeknél működik. Az olyan feladatokat, amelyek teljes odafigyelést igényelnek, nem lehet egyszerre végezni hasonló koncentrációt igénylő, más tevékenységekkel. Ha ezeket párhuzamosan csináljuk (például megpróbálunk kitalálni egy jó témavázlatot, miközben valami teljesen másról beszélgetünk valakivel), az agyunk valójában a két feladat között cikázik folyamatosan. Ez viszont se nem hatékony, se nem eredményes - az oda-vissza váltásokkal ugyanis lelassul a tempó, és egyre több hibát vétünk.

Válassz okosan munkát!

Ha diákként részmunkaidős állást vállalsz, ne csak az anyagiak alapján dönts! Személyi edzőként a pénzkereset mellett az egészségeddel is törődhetsz. Dolgozhatsz asszisztensként egy professzor mellett, vagy vállalhatsz magántanítványokat, így a tanulmányaidhoz kapcsolódó tevékenységekkel, feladatokkal és tesztekkel foglalkozhatsz. Ezzel nemcsak pénzt keresel, hanem egy számodra hasznos területen tapasztalatokat is szerzel. De megpróbálhatsz bejutni arra a területre is, ahol a jövőben majd dolgozni szeretnél, hiszen így olyan értékes tapasztalatokra és kapcsolatokra tehetsz szert, amelyek jól jöhetnek majd később.

Hagyj időt a kikapcsolódásra!

Kiégni a diákok is tudnak, ha nem hagynak elég időt maguknak a pihenésre és a szórakozásra. Természetesen vannak időszakok, például egy határidő közeledtével, amikor ezt nem könnyű megoldani, de ahhoz, hogy hosszú távon jól tudj teljesíteni, meg kell találnod a munka és a szórakozás közötti helyes egyensúlyt. Van, akinek több szabadidőre van szüksége, mint másoknak, de valamennyi szabadidő mindenkinek jár. Azt, hogy neked mennyi időre van szükséged a tanuláshoz, az aktuális helyzeted, illetve a távolabbi céljaid határozzák meg. Ha évfolyamelső szeretnél lenni, nyilván több szabadidőt kell erre áldoznod, mint amikor csupán az átlag felett szeretnél maradni.

Ne hanyagold el az edzést!

A testedzés fontos a jó teljesítményhez, különösen hosszú távon. Energiát, állóképességet ad. A testedzés és a tanulás összefüggésével foglalkozó kutatások azt mutatják, hogy az edzés nemcsak az energiánkat növeli, hanem a tanulási és vizsgázási képességünket is. Erre utalt a The Guardian egyik korábbi cikkének címe is: „Kezdj el futni, és figyeld, ahogy az agyad nő”. Szánj rá valamennyi időt minden héten, hiszen a tanulás is könnyebb, ha jobb kondícióban vagy!

Aludj eleget!

A diákok általában keveset alszanak. Túl későn fekszenek le, rosszul is alszanak, aztán másnap az előadásokon fáradtak, nem tudnak koncentrálni. Este pedig próbálják valahogy behozni, amit egész nap elszalasztottak, ezért ismét későn kerülnek ágyba, az ördögi kör pedig folytatódik. Az elégtelen alvás nem csak az energiánkra és a kedvünkre van hatással. Ha nem alszunk rendesen, az a tanulási képességeinket is rontja. „Mindig is későn fekvő voltam”, vagy pedig „Egyszerűen nem vagyok korán kelő típus” – állítják magukról sokan. Ezek olcsó kifogások, csak megnehezítik a megfelelő alvási rutin kialakítását. Erős elhatározással ugyanis bárki képes javítani az alvási szokásain.

A fenti cikk Olav Schewe Szuperdiák című könyvének szerkesztett részlete.

Szeretnél jobb eredményeket elérni az iskolában? Brillíroznál a vizsgákon? Eleged van a stresszből és az idegeskedésből? Olav Schewe közepes tanuló volt az általános iskolában, végül szuperdiáknak bizonyult a világ legjobb egyetemein. Könyvét itt rendelheted meg kedvezménnyel.