Jól jött a német szociáldemokratáknak, hogy a napokban üzemzavar miatt átmenetileg le kellett állítani a krümmeli atomerőművet, mert ismét kampánytémává tehették az atomvitát. A szociáldemokrata Sigmar Gabriel környezetvédelmi miniszter hevesen követelte is a nukleáris létesítmény végleges bezárását.

A 2005 óta nagykoalícióban kormányzó keresztény uniópártok (CDU-CSU) és az SPD közti nézeteltérések egyik legkényesebb vitapontja az atomerőművek kérdése. Az 1998–2002 közötti első SPD–zöld kormány a környezetvédők nyomására az ezredfordulón megállapodott a német energiaipar képviselőivel, hogy 2020-ig fokozatosan leállítják az ország atomerőműveit. Ezzel látszólag megnyugtatóan rendeződött a német társadalmat évtizedeken keresztül megosztó, óriási tömegtüntetéseket, látványos akciókat, ülősztrájkokat, vonatmegállításokat, rendőrségi akciókat kiváltó kérdés.

Azért csak látszólag, mert a CDU sosem mondott le az atomenergiáról, és a mostani nagykoalícióban is csupán elnapolta a kérdést. Ha a szeptember végi parlamenti választáson sikerül annyi szavazatot szerezniük a keresztény pártoknak, hogy az SPD helyett a konzervatív-liberális FDP-vel alakítsanak kormányt, akkor felülvizsgálják az atomerőmű-leállítási programot – jelentették ki többször is, igaz, még a krümmeli eset előtt.

A voksolóknak a nukleáris energia igen vagy nem kérdésére is választ kell adniuk – fogalmazott Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter (SPD), alkancellár a múlt pénteken külföldi újságírók egy csoportjával, köztük a HVG tudósítójával beszélgetve. Steinmeiernek – aki pártja listavezetője, egyben kancellárjelöltje – komoly szövetségese a környezetvédő szervezeteken kívül a megújuló energiaforrásokat üzemeltető cégek szövetsége. E testület a napokban jelentette be, hogy a kormány energiakoncepciójával ellentétben, amely szerint a német gazdaság áramszükségletének 35 százalékát kell 2020-ig megújuló energiaforrásból biztosítani, akár 47 százaléknyit is képesek szolgáltatni. Az atomerőművekre pedig már a 35 százalékos aránynál sem lenne szükség.