Akciófilmek hőseként nem ismert legyőzhetetlen ellenfelet Arnold Schwarzenegger, kormányzóként viszont képtelen megbirkózni Kalifornia súlyos pénzügyi helyzetével. Fegyvernek a hét elejére már csak a vétó maradt a kezében, miután a képviselőház és a szenátus sem tudott megegyezni, miként tüntessék el a július 1-jén kezdődött pénzügyi év 24,1 milliárd dollárra becsült költségvetési hiányát. A demokrata törvényhozási többség félmegoldásokból összefércelt csomaggal állt elő, és visszariad a nagy ellátórendszerek drasztikus megkurtításától. A népszerűségéből látványosan veszítő republikánus Schwarzenegger ezt nem hajlandó elfogadni. Nem kizárt, hogy finanszírozási forrás híján az állam váltóval teljesíti kötelezettségei egy részét, amire – egy 1992-es, rövid költségvetési krízist leszámítva – legutóbb az 1929–1933-as világválság idején került sor.

Kalifornia az USA legnépesebb, 38 millió lakosú állama, amely önálló országként egyes számítások szerint a világ nyolcadik gazdasági hatalma lenne. A pénzügyi válság nyomán beköszöntött recesszió az átlagnál jobban sújtja, a munkanélküliség az idén májusra 11,5 százalékra kúszott fel az egy évvel korábbi 6,8 százalékról, a növekedés pedig legkorábban 2010 végén indulhat újra. Az állami kasszát nemcsak a munkanélküli-segélyre és a szociális kiadásokra fordított összeg növekedése, hanem az adódollárok elapadása is sújtja.

HVG

Kalifornia költségvetési bevételeiben más államoknál jóval nagyobb súllyal szerepel a személyi jövedelemadó, a társasági nyereségadó és a fogyasztási adó. A 35 százalékos szövetségi teher után például a leggazdagabb kaliforniaiak további 10,3 százalékos személyi jövedelemadót rónak le, a 8,25 százalékos fogyasztási adóval pedig csúcstartók. A recesszió miatt viszont májusban személyi jövedelemadóból 40, nyereségadóból 52, fogyasztásiból pedig 7,6 százalékkal kevesebb folyt be. Szezonális ingadozás eddig is volt, az állam olyankor alacsony kamatozású hitelt vett fel, vagy tartalékai terhére kötvényt bocsátott ki a bevételi szakadék áthidalására. Az állam adóssága mostanra 57 milliárd dollárra duzzadt, és az általános hitelszűke mellett az is nehezíti a kölcsönhöz jutást, hogy a kaliforniai kötvényeket minősítik a legkockázatosabbaknak az USA-ban.

A kiegyensúlyozatlan adóbevételi helyzet Kalifornia népszavazási kultúrájára vezethető vissza. Amikor Hiram Johnson kormányzó 1911-ben meghirdette az első referendumot, a közvetlen demokrácia e formája még hasznos volt a szerveződő államban túl nagy hatalommal bíró Southern Pacific Railroad vasúttársaság megfékezésére. Idővel azonban elharapóztak az érdekcsoportok populista eszközévé vált népszavazások, az egyre népesebb államban szinte bármire össze lehetett gyűjteni a referendum elindításához szükséges aláírásokat. A legsúlyosabb következményekkel járó voksolásnak az 1978-ast tartják, amikor rögzítették, hogy az ingatlanadó legfeljebb 1 százalékos lehet, bármilyen adóemeléshez és a költségvetés elfogadásához pedig kétharmados törvényhozási többség kell. Ez azért volt nagy érvágás, mert az USA államainak legfontosabb bevétele az ingatlanadó, ebből finanszírozzák az összes helyi feladatot az iskoláktól a tűzoltóságon és a szemétszállításon át a parkok és a könyvtárak fenntartásáig.

Az ingatlanadó felső határának rögzítésével – ami Amerika-szerte adócsökkentési hullámot indított – a bevételt tették ingataggá, a minősített többséggel pedig megnehezítették a kompromisszum kialakítását a mostanihoz hasonló helyzetben. Adóemeléshez 13 amerikai államban kell kétharmados többség, a költségvetés elfogadásához pedig háromban – de csak Kaliforniában mindkettőhöz. A kaliforniai képviselőházban és szenátusban is kisebbségben lévő republikánusok például mindenféle adóemelést elvetnek, csökkentenék az állami alkalmazottak számát és fizetését, alaposan megnyirbálnák a főleg szegényeket, illegális bevándorlókat és gyerekeket kedvezményező jóléti programokat, valamint lefaragnának az oktatási kiadásokból. A demokraták finomabban csattogtatnák a költségvetési ollót – ezt követeli az őket támogató, Kaliforniában különösen erős szakszervezetek érdeke is –, emelnék viszont az adókat, amihez nincs kétharmados többségük. Ezért a vasárnap elfogadott – és a jövőre már nem újraválasztható Schwarzenegger által vétóval fenyegetett – javaslatukban egy kiskaput kihasználva sima többséggel szabnának ki több adót az olajkitermelésre és a cigarettára, de így is a hiánynak csak kevesebb mint a felét tudnák eltüntetni.

A legsúlyosabb Kalifornia helyzete az USA-ban, de a washingtoni Center on Budget and Policy Priorities kutatóintézet szerint a következő pénzügyi évben 47 állam költségvetésében összesen 130 milliárd dolláros lyuk tátong majd, a kivétel a gyéren lakott Észak-Dakota, Montana és Wyoming lesz. Mivel a törvény szerint az egyes államok büdzséje nem zárulhat deficittel – a washingtoni kormány pedig a kérések garmadájától tartva és az alkotmányos berendezkedésre hivatkozva nem siet segíteni –, és a hitelfelvétel nehéz, a kiadáscsökkentés politikailag kockázatos, a hagyományos adóbevételek pedig megcsappantak, agyafúrt ötletek születnek a hiány eltüntetésére. Számos államban börtönöket zárnak be, kisebb törvényszegésért – például szimpla drogfogyasztásért vagy a próbára bocsátás adminisztratív feltételeinek megsértéséért – elítélteket kiengednek, és enyhébb szankciókkal sújtanak. Gyakori az alkoholra és a cigarettára kivetett terhek, illetve a fogyasztási adó növelése, de Georgiában például egy különadó miatt mélyebben kellene a zsebükbe nyúlniuk a sztriptízbárok látogatóinak. Kaliforniában felmerült a hírhedt, jelenleg az állam siralomházaként szolgáló, de festői szépségű helyen lévő San Quentin börtön kiürítése és privatizációja, sőt az is, hogy legalizálnák a marihuanát, és unciánként 50 dollár adót vetnének ki rá.

NAGY GÁBOR