2008. március. 05. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. március. 05. 19:40 Világ

Hálaadás

Nem csupán jelképében kétfejű immár Oroszország. A címert a kétfejű sas uralja, az ország élén pedig két ember áll: Dmitrij Medvegyev új államfő és mentora, a kormányfői székbe átülő Vlagyimir Putyin.

HVG
Szentpétervár meghálálta szülöttjének, Vlagyimir Putyinnak, hogy elnöksége nyolc éve alatt feltámasztotta az északi fővárosként is ismert Néva-parti metropolist. A szentpéterváriak a vasárnapi oroszországi elnökválasztáson a hivatalos adatok szerint minden korábbinál nagyobb arányban (67 százalék) járultak az urnákhoz, s az országos átlagot meghaladva (72 százalék) támogatták Putyin kiszemeltjét, az ugyancsak az akkoriban még Leningrádnak nevezett városban született Dmitrij Medvegyevet.

"Sokkal könnyebb most az élet. A törvények működnek, a város is fejlődik. Az egykori cári főváros jelképének tartott hidakon és a rakparton tíz évvel ezelőtt esténként lehangoló sötétség uralkodott. Most minden ki van világítva, a belváros fényárban úszik. Közben pedig Pétervár az orosz autógyártás fellegvára lett" - magyarázta a HVG-nek Jurij Mjacsin, az egyik választási körzet vezetője. Mjacsin szerint jó döntés volt, hogy Putyin a liberálisabbnak tartott Medvegyevet, és nem a titkosszolgálati múltú másik első miniszterelnök-helyettest, Szergej Ivanovot választotta utódjául.

Bár Medvegyev és Putyin is szentpétervári, eltérő környezetből indulva kerültek magasra. A vagányként számon tartott Putyin egy munkásnegyedben nőtt fel, míg utódja a múlt század elején épített, eleinte főként bankárok által lakott, elegáns - még a szovjet időkben is értelmiségi körzetnek tartott - Petrogradszkij kerületben látta meg a napvilágot.

Az alig több mint háromszáz éve alapított Szentpétervár Putyin elnöksége idején nem csak külsőségeiben nyerte vissza jelentőségét. Némi központi sugallatra a legnagyobb vállalatok - köztük a Gazprom energiaóriás - sorra teszik át székhelyüket a városba. A kormányzatban sokan úgy vélik, néhány állami intézményt is át kellene telepíteni a Néva partjára.

A szavazókörben megforduló választók többsége is határozottan állította a HVG kérdésére, hogy a városban valóban jobb lett az élet, ám abban már nem volt egyetértés, milyen hosszan tartható fenn a stabilitás. A gyér számú ellenzék - az anyagi jólétet elismerve - ráadásul sötétebb képet fest. A Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök által vezetett Orosz Nemzeti Demokrata Mozgalom szentpétervári vezetője, Andrej Pivovarov szerint a hatalmi elit romlásba viszi az országot, miközben az ellenzékieket folyamatosan nyomás alatt tartja. "A tiltakozó akciók előtti napokban a rendőrség mindenféle képtelen okokra hivatkozva sorra lecsukja az ellenzéki aktivistákat, az egyetemistákat pedig kirúgják, ha tiltakozó gyűléseken vesznek részt" - mondta Pivovarov a HVG-nek. Egy másik ellenzéki, a betiltott Nemzeti Bolsevik Párt egyik, neve mellőzését kérő vezetője azt is elmondta, hogy a rendőri zaklatások miatt újabban az akciók előtt pár nappal elköltözik otthonról.

A választás másnapján tartott szentpétervári ellenzéki tüntetésen a vártnál jóval kevesebben, alig ezren gyűltek össze. A rendőrség által ezúttal engedélyezett felvonuláson megjelent a legismertebb ellenzéki vezető, Gari Kaszparov volt sakkvilágbajnok is, ám a rezsimmel elégedetlenek felvonulásának résztvevői egymással sincsenek megelégedve. Kaszparov hívei a HVG-nek "magát lejárató politikusnak" nevezték a másik ellenzéki vezért, Kaszjanovot. A Szovjetuniót visszasíró kommunista tüntetőket pedig arra emlékeztették a fiatal liberálisok, hogy akkoriban a boltok üresek voltak, s nem mentek sokra a magas fizetésekkel. "Medvegyev eredeti neve Mendel, ezért sem bízom benne" - mondta a HVG-nek egy tüntető, arra utalva, hogy szerinte a leendő elnök zsidó származású. Mások nagy hangon ecsetelték, hogy az újkori Oroszországban mennyire nincs rend, s úgy vélték, Sztálin - némi megszorítással - most is alkalmas vezető lenne.

A szentpéterváriak ezúttal jobban jártak, mint a moszkvaiak, a tüntetők közül csak Makszim Reznyik helyi ellenzéki vezetőt vették őrizetbe, aki a választási csalásokra utalva azt állította: ötször is le tudta adni a szavazatát Medvegyevre. A fővárosban viszont mintegy ötven tüntetőt vittek el, köztük több ellenzéki aktivistát, így Nyikita Belihet, a Jobboldali Erők Szövetségének vezetőjét, valamint a Kaszparov-féle Egyesült Polgári Front egyik első emberét, Marija Litvinovicsot. Pedig Moszkvában is kevesebben lettek volna az ellenzékiek, mint a hatalompártiak: egy nappal korábban, vasárnap este, a Vörös téren több mint 30 ezren éltették Putyint, amikor Medvegyevvel az oldalán megjelent a szabadtéri győzelmi koncert nézői előtt.

A 10 milliós Moszkva és az 5 milliós Szentpétervár között autózva egyértelmű, hogy Medvegyevnek is lesz mit tennie, a két város között ugyanis változatlanul nincs elfogadható közúti összeköttetés. Bár évek óta készülnek a fizetős autópálya tervei, több szakaszon szinte lépésben haladva kell kerülgetni a hatalmas kátyúkat, miközben az ezernyi kamion szinte állandó fennakadást okoz. A 700 kilométeres utat sokszor kihalt vagy annak tűnő falvak szegélyezik, a valaha szebb napokat látott faházak nagy része megroggyant vagy porig égett. A mindentől - ipartól és nagyobb városoktól - távoli falvak lakóinak egy része a főút mellé telepedve igyekszik valamilyen bevételhez jutni. Kreszti településen például vagy száz szamovárban fő a kamionosoknak szánt tea, máshol, így Dorkiban plüssállatokat, törülközőket és egyéb árukat próbálnak rásózni az utazókra.

Miközben a fényes Moszkvában és Szentpéterváron már 20 ezer rubel (1 rubel = 7 forint) fölé emelkedett az átlagfizetés, a kevésbé szerencsés vidékiek - a nagyvárosi nyugdíjasokhoz hasonlóan - 3-5 ezer rubelből tengődnek. A két nagyváros és az út menti települések közti kontraszt az egész országra jellemző. Nem hivatalos statisztikák szerint a társadalom leggazdagabb 10 százaléka közel harmincszor nagyobb jövedelmet zsebel be, mint a legszegényebb tized. Bár a Putyin mögött álló média azt sugallja, hogy a távozó államfő megtörte az oligarchák hatalmát, a számok mást mutatnak. Hatalomra kerülése idején nyolc orosz dollármilliárdost tartottak számon összesen 11 milliárd dolláros vagyonnal, az idén viszont - az amerikai Forbes magazin szerint - már 53 ilyen akad, összvagyonuk pedig megközelíti a 300 milliárdot.

NÉMETH ANDRÁS / SZENTPÉTERVÁR, MOSZKVA

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. december. 03. 20:00

„Kib*szott okos vagyok!” – így döntötték be Jeffrey Skilling könyvelési trükkjei a világ egyik legnagyobb cégbirodalmát

Az 1985-ben alakult Enron tizenöt év alatt Amerika ötödik legnagyobb vállalatává nőtt százmilliárd dollár feletti forgalommal, a „nyereségességének pedig nincsenek határai, csak ha te állítod fel azokat” – vélték a vezetők. A hihetetlen eredmények kulcsfigurája Jeffrey Skilling – a vállalat egykori tanácsadójából lett vezérigazgató –, aki kreatív pénzügyi ötleteivel a világ egyik legnagyobb vállalati sikerét, majd végül csődjét hozta össze. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.