2007. augusztus. 08. 00:00 Utolsó frissítés: 2007. augusztus. 08. 17:30 Világ

Humanitárius Armageddon

Nyolcmillió iraki, az ország lakosságának majd harmada szorul azonnali segítségre - derült ki az iraki humanitárius...

Nyolcmillió iraki, az ország lakosságának majd harmada szorul azonnali segítségre - derült ki az iraki humanitárius katasztrófáról az Oxfam International által a múlt héten közzétett jelentésből. A nemzetközi segélyszervezet azokat az embereket tekinti szükséghelyzetben lévőknek, akik élelmiszer- és vízhiánnyal szembesülnek, hajléktalanok, illetve nem kapnak semmilyen egészségügyi szolgáltatást. Közéjük sorolt 2 milliót a külföldre menekültek közül, további 2 milliót, aki Irakban maradt, de otthonát elhagyni kényszerült, és még 4 millió irakit. Az Oxfam az iraki statisztikai hivatal adataira hivatkozva állítja, hogy idén májusban a 27 milliós lakosság 43 százaléka élt "teljes szegénységben", azaz napi 1 dollárnál kevesebből.

Az életkörülmények drasztikus romlása leginkább a gyermekeket sújtja: az alultápláltak aránya a 2003-as 19-ről 28 százalékra emelkedett. Míg négy éve a lakosság fele, most már 70 százaléka nem jut megfelelő tisztaságú ivóvízhez, és gyakorlatilag ötből négyen nem részesülnek hatékony közegészségügyi ellátásban. Az agyelszívás olyan mértékű, hogy tavaly év végére az orvosok, tanárok és vízmérnökök 40 százaléka külföldön próbált szerencsét, a főváros egyes egyetemein és kórházaiban a szakemberek 80 százaléka hiányzik. Az öldöklés miatt rendszeresek a tanítási szünetek, az idén már 800 ezer gyerek maradt ki az iskolából, így lassan egy új nemzedék nő fel kellő oktatás nélkül. Iraki adatok szerint 2003 óta 65 ezer civil vesztette életét, de a The Lancet brit orvosi szaklap azt írta, az erőszak közvetlenül és közvetve 655 ezer ember halálát okozta. Az országból eltűnnek a kisebbségek: az egykor 12 százalékos keresztény közösségből lassan hírmondó sem marad, a másfél milliós asszír lakosság fele elment, de kihalás fenyegeti az egykor 550 ezres - a kurdokhoz tartozó és hitében több ókori, illetve mai vallás elemeit ötvöző - jezidi közösséget is.

Az iraki kormány, az ENSZ, és a nemzetközi donorok eközben az újjáépítésre, a fejlesztésre és a politikai intézmények kiépítésére összpontosítanak, ügyet sem vetve arra a mindennapi harcra, amelyet az emberek a túlélésért vívnak - állapítja meg az Oxfam. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai majdnem tízszeresére, 21 milliárd dollárra növelték iraki fejlesztési segélyeiket 2003-2005 között, miközben a humanitárius támogatások 47 százalékkal, 453 millió dollárra csökkentek. Tavaly ez utóbbi riasztóan alacsony szintre, alig 95 millió dollárra apadt.

"Második krízisnek" nevezte a bagdadi kormány hozzá nem értését és a korrupciót az iraki újjáépítést felügyelő amerikai kongresszusi ügynökség. Az amerikai alapokból eddig elköltött 44 milliárd dollár sorsát kutatva az ügynökség "súlyos aggodalmakra" hívta fel a figyelmet a múlt héten. Az amerikai kormány az iraki kabinet egyetértése nélkül adta tovább a projektek irányítását Bagdadnak, amely az utóbbi bő egy évben hivatalosan egyetlen új beruházást sem hagyott jóvá. A napokban újabb botrány tört ki: a Pentagon nem tudja, hová került 190 ezer kézifegyver, amelyet 2004-2005-ben adott át az iraki biztonsági erőknek. A fegyverek egy része feltehetően a lázadókhoz került, és amerikai katonák ellen vetették be.

Michael Mullen admirális - George W. Bush amerikai elnök jelöltje a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöki posztjára - arra figyelmeztette a mihamarabbi amerikai kivonulást sürgető washingtoni törvényhozókat: az USA évekig Irakban marad, és a hadikiadások jóval meghaladják majd a tervezettet. Gordon England védelmi miniszterhelyettes pedig elismerte, már a jövő évi számla is túllépheti a kormány által igényelt 141 milliárd dollárt. Az USA eddig több mint 600 milliárd dollárt költött az iraki és az afganisztáni háborúra (az összköltség 70 százalékát Irak emészti fel). Kongresszusi becslés szerint ha az Irakban és Afganisztánban állomásozó 200 ezer amerikai katona létszáma a következő öt évben 75 ezerre csökken, és 2017-ig ezen a szinten marad, a következő tíz esztendőben a washingtoni kincstár akkor is 845 milliárd dollárt fordíthat a két országgal kapcsolatos katonai feladatokra.