Szokatlanul ingerülten közölte múlt csütörtöki sajtóértekezletén George W. Bush amerikai elnök, hogy a washingtoni kongresszus feladata nem az iraki háború irányítása, hanem a feladatot végrehajtó hadsereg finanszírozása. Bush mérge érthető: a Fehér Ház ura a vietnami háború óta nem került katonai szerepvállalás ügyében a mostanihoz hasonló súlyos konfliktusba a törvényhozókkal. Ráadásul Bush egyre kevésbé számíthat republikánus párttársai támogatására is.

A demokrata többségű képviselőház ugyanis elfogadta, hogy az USA 2008. április 1-jéig vonja ki harcoló alakulatai nagy részét Irakból. Két vezető republikánus szenátor - az indianai Richard Lugar, a külügyi bizottság tagja, valamint az illinoisi John Warner, a katonai bizottság volt vezetője - pedig határozattervezetet terjesztett be, hogy az elnök kérjen új törvényhozási felhatalmazást a háború folytatására, és október 16-áig nyújtsa be tervét az iraki szerepvállalás jövőjéről. Ebben szerintük szerepelni kell a csapatok létszámcsökkentésének, amit az év végéig meg kell kezdeni.

A Lugar-Warner-tervezet túlhaladottnak minősíti a 2002-es háborús felhatalmazást, és kihátrálásra igyekszik rávenni Busht, ám egyúttal időt is ad neki. Az iraki háborút immár az al-Káida elleni küzdelemnek beállító Bush szeptember 15-én kapja meg az Irakban állomásozó csapatok főparancsnoka, David H. Petraeus tábornok és Ryan C. Crocker bagdadi amerikai nagykövet helyzetértékelését, ami az új stratégia alapja lehet. A demokraták addig aligha tudják összeszedni a szenátusban a vita leállításához - és Bush sarokba szorításához - szükséges hatvan szavazatot a háborút ellenző renitens republikánusok átcsábításával, a jelentés nyomán viszont tovább élesedhet a Fehér Ház és a törvényhozás küzdelme.