A szíriai titkosszolgálattal áll kapcsolatban, és az a célja, hogy zavart keltsen Libanonban, és nyomást gyakoroljon a bejrúti kormányra - véli a libanoni kabinet a Fatah al-Iszlám csoportról, az ország északi részén lévő Tripoli város melletti Nahr el-Bared palesztin menekülttábornál indított hét végi támadás elkövetőjéről. A libanoni hadsereg járőrei elleni akciót követő válaszcsapás keddi lapzártánkkor már a harmadik napja tartott, a halálos áldozatok száma meghaladta a nyolcvanat. Ehhez hasonlóan véres belső összecsapásra az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt példa Libanonban, amely - több elemző szerint - könnyen ismét lángba borulhat. Jóllehet a Fatah al-Iszlám kedden tűzszünetet ajánlott, a libanoni hadsereg jelezte: a szervezet teljes felszámolására készül.

Az USA, Franciaország és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsában három nappal korábban kezdte el körözni azt a határozattervezetet, amely Damaszkusztól függetlenül felállítaná a 2005-ben meggyilkolt Rafik Hariri volt libanoni kormányfő meggyilkolásával gyanúsítottak ügyét kivizsgáló törvényszéket. Az ENSZ eddigi jelentései rendre szír tisztviselőket vádoltak a merénylettel, ám Szíria tagadja, hogy bármi köze lenne a gyilkossághoz vagy a Fatah al-Iszlámhoz.

A tripoli harcok helyszínén a környéken lakók mindenesetre tapssal üdvözölték a hadsereg szerintük már régóta esedékes kemény fellépését, ami egy rövid hétfői tűzszünet után egyre nagyobb erővel folytatódott. A 150-200 fősre saccolt Fatah al-Iszlám tavaly novemberben szakadt ki a Szíria által támogatott Fatah al-Intifáda csoportból, és nem is tagadja, hogy egyetért az al-Káida nemzetközi terrorcsoport hitetlenek elleni harcával, bár azt cáfolja, hogy szervezeti kapcsolatban állna vele. A libanoni kormány szerint a szervezet négy elfogott szír tagja bevallotta, hogy februárban ők robbantottak fel két buszt egy Bejrúthoz közeli keresztény negyedben, három ember halálát okozva. Vezetőjük Saker al-Abszi veterán palesztin gerilla, aki Abu Muszab al-Zarkavival, az al-Káida tavaly megölt iraki vezetőjével állt kapcsolatban.

A Libanonban működő 12 palesztin menekülttáborban 350-400 ezren élnek, de a bejrúti kormány és az arab országok 1969-es megállapodása szerint a libanoni hadsereg nem léphet be a táborokba. A környező országokban élő palesztin menekültek közül a libanoniaknak van a legkevesebb joguk, munkát is csak korlátozottan vállalhatnak. A menekülttáborokban a Szíria-barát palesztin csoportok vették át az irányítást, de a Fatah jelentős erő maradt. Az utóbbi években azonban egyre népszerűbb a Hamász, és ahogy a palesztin területeken, úgy a libanoni táborokban is mind gyakoribbak a két szervezet közti összecsapások. A Hamásznál militánsabb csoportok is szárba szökkentek, mint például a Fatah al-Iszlám, amelynek vezetője márciusban úgy nyilatkozott: frakciójának fő célja a libanoni palesztin közösség megreformálása az iszlám törvényei, a sária szerint, még az Izraellel való konfrontáció előtt.