XVI. Benedek pápa törökországi látogatásával kapcsolatban az egyik főtárgyaló, Ali Bardakoglu, a török vallási hivatal elnöke, közismert iszlám tudós, teológiai konferenciák gyakori előadója válaszolt a HVG kérdéseire.

HVG: Komoly aggodalmak előzték meg Törökországban a pápa látogatását. Tüntetések zajlottak, feszült légkör uralkodott. Minek tulajdonítja, hogy a hangulat pár nap alatt megváltozott, és a vizitet váratlanul sikeresnek minősítették?

A. B.: Nem szeretnék politikai elemzésekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a látogatás sikeres volt-e. Nem tudom, kinek milyen várakozásai voltak. Azt tudom, hogy mi megadtuk a kellő tiszteletet a keresztény világ vezetőjének. De a török nép vendégszeretete nem jelenti azt, hogy nem mondtuk el a véleményünket. A török vallási hivatal nevében állíthatom, hogy ezután is számíthatnak együttműködésünkre, de kritikánkra is. Most is szóba hoztuk, amit bírálni kell, minden olyan témát megbeszéltünk, ami a kapcsolatainkat terheli.

HVG: Melyek ezek a témák, és milyen eredményeket értek el?

A. B.: Az utóbbi időben feszültségek adódtak kapcsolatainkban. A dániai karikatúraválság után az iszlámmal kapcsolatban Európában sokfelé teljesen jogtalan előítéletek és vádak hangzottak el. Mi akkor bíráltuk is ezeket, de úgy gondolom, mindez a múlté. Hangsúlyozni szeretnénk azonban: ha az iszlám szent értékeivel kapcsolatban újabb támadásokat észlelünk, ismét megvédjük vallásunkat. Nekünk, vallási vezetőknek az a dolgunk, hogy óvatosak legyünk más vallásokkal szemben. Beszédeinkben vigyáznunk kell arra, hogy ne használjunk a másik vallási értékeivel kapcsolatban sértőnek minősíthető kifejezéseket. A különböző vallások vezetőinek az a feladatuk, hogy személyes találkozóik során tárgyaljanak ezekről a problémákról. Nem vallási problémákat kell megvitatnunk, hanem ezeket a gondokat kell együtt megoldanunk. A másik vallását tisztelni kell, de ez nem jelenti azt, hogy a saját igazunkról lemondjunk.

HVG: Sokan kritizálják Törökországot a vallásgyakorlás szabadságával kapcsolatban. Ez is szóba került a tárgyalásokon?

A. B.: Minden nemzetközi tárgyaláson elemezzük a vallásszabadságot. De nem csak a törökországi keresztények helyzetét kell szóba hozni. Mint minden szabadság, ez is csak úgy értelmezhető, hogy határok nélkül mindenütt jelen van. Nemcsak a törökországi keresztények jogait kell megbeszélni, hanem a Nyugat-Trákiának nevezett területen, a Görögországban, a Balkánon és az európai országokban élő iszlám hitűek jogait is.

HVG: Mire kell vigyázni az újabb konfliktusok elkerülése érdekében?

A. B.: Nem szabad a társadalmak által elkövetett hibákat úgy bemutatni, mintha azok vallási eredetűek lennének. Nem szabad egymás vallását keményen kritizálni! Nem szabad a vallást a politikával összemosni!

HVG: Lehet-e reformfolyamatról beszélni az iszlám vallással kapcsolatban?

A. B.: Az iszlám országokban valóban reménykeltő fejlemények látszanak. Ezek az útkeresések értelmezhetők az iszlám vallás reformjaként. Az iszlámnak azonban nincs szüksége reformra. A mi vallásunk az Ádám korától kezdődő isteni kinyilatkoztatás-sorozat utolsó fejezete, és mint ilyen, nem lehet változtatásról beszélni. Azt azonban el kell fogadni, hogy a mi tudományunkat, felfogásunkat is korszerűsíteni kell. Idetartozik az is, miként kell értelmezni vallásunkat a mai modern korban. Az élet maga kényszeríti ki ezt, az iszlám világban észlelhető útkeresések erre irányulnak.

HVG: Látja-e reális veszélyét vallások vagy kultúrák összecsapásának?

A. B.: Sokan figyelmeztetnek erre, de szerintem végül a józan ész győzedelmeskedik. Mindig lesznek olyanok, akik azzal akarnak politikailag nyerni, hogy egymás ellen uszítják a vallásokat. Nekünk, vallási vezetőknek kell ébernek lennünk, hogy az emberiséget ne megosszuk, hanem dialógus révén egyesítsük.

TARIK DEMIRKAN