Még kész sincs, máris Amerika berlini falaként emlegetik azt a határőrizeti zárat, amelynek a megépítéséről szóló törvényt a múlt héten írta alá George W. Bush amerikai elnök. Az időzítés aligha véletlen, az évek óta tervezett projekt - pontosabban az USA-ba irányuló illegális bevándorlás - a jövő heti kongresszusi választás egyik fő kampánytémája a déli államokban. Az USA-ban becslések szerint 11,5-12 millió (más vélemények szerint akár 20 millió) külföldi - az ország lakosságának mintegy 4 százaléka - él engedély nélkül, és évente további 1 millióan lépnek be illegálisan. Az engedély nélkül érkezők több mint háromnegyede latin-amerikai, ezek kétharmada mexikói. Az USA-ban élő mexikóiak számát 9,5-10 millióra teszik, és közel 4 milliónak nincs semmilyen papírja.

Mexikóban heves tiltakozás fogadta a törvény aláírását, Vicente Fox jelenlegi és Felipe Calderón megválasztott elnök is élesen kikelt ellene. A washingtoni képviselőház és a szenátus által már korábban elfogadott törvény értelmében a mintegy 3400 kilométeres mexikói-amerikai határ közel egyharmadán, 1125 kilométer hosszan húznak fel falat. A 3 méter magas, infrakamerákkal, föld alatti érzékelőkkel és felderítő robotrepülőkkel védett dupla kerítéssor - közte 100 méter széles biztonsági sávval - alkotta védfalból eddig 120 kilométernyi készült el. Propagálói szerint a fal környékén visszaesett az illegális behatolók száma. Az ellenzők ugyanakkor azzal érvelnek, hogy éppen a legveszélyesebb szakaszok maradnak kerítés nélkül, így az átjutni szándékozók az eddiginél is kockázatosabb sivatagi és hegyvidéki útvonalakon kísérlik majd meg az átkelést, ami még több halálesettel jár. Tavaly 460-an veszítették életüket átkelés közben, és 1,2 millió főt fordítottak vissza, akik megkíséreltek átjutni a határon (köztük naponta harminc-negyven fiatalkorú). Kétharmaduk nyomban újra nekivágott az útnak, mivel otthon nem talál munkát, a család eltartásának egyedüli lehetősége az illegális amerikai munkavállalás. Becslések szerint az USA-ban dolgozó mexikóiak évente összesen 50 milliárd dollárt küldenek haza.

A 2-9 milliárd dollár közti beruházás - Bush egyelőre 1,2 milliárd dollárt hagyott jóvá - több amerikai cégnek is jó üzlet. A Boeing például a napokban kapott 2,1 milliárd dolláros, több évre szóló megrendelést biztonsági berendezések - egyebek között háromszáz radartorony, érzékelők, kamerák, kommunikációs készülékek - szállítására a mexikói határra.

Bush egyébként nemcsak falat épít. Arra készül, hogy kifehérítsék a már az USA-ban élők helyzetét, munkavállalási engedélyeket, és később amerikai állampolgárságot adjanak számukra. Hasonló programok keretében az utóbbi két évtizedben mintegy 3,2 millió főt legalizáltak, többségük állampolgárságot is kapott.

A munkáért átmenő mexikóiak és az ember-, illetve kábítószercsempészek persze nem hagyják magukat. A már megépült falszakaszok alatt több helyen máris alagutakat ástak, hogy azon keljenek át.

VASS PÉTER