A múlt héten Németországban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek volt egy jó és egy rossz híre Európa számára. A rossz, hogy az orosz Gazprom gázipari monopólium a reménykedő külföldi partnerek - az amerikai Chevron és Conoco Philips, a francia Total, valamint a norvég Statoil és Hydro - részvétele nélkül termeli ki a világ egyik legnagyobb földgázmezejét, a becslések szerint legalább 3 ezer milliárd köbméter földgázt rejtő, Barents-tengeri Stokman mezőt. A jó pedig, hogy a 20 milliárd dolláros befektetéssel várhatóan 2009-ben termelésbe vont mezőről származó szénhidrogént nem az USA, hanem Európa kapja: a földgáz a már épülő észak-európai vezetéken közvetlenül Németországba jut.

Berlinben nemcsak annak örülhettek, hogy az évi 40-50 milliárd köbméternyi kiegészítő gázexport biztosíthatja Európa növekvő földgázigényének kielégítését, hanem annak is, hogy Németország az orosz földgáz fő európai elosztójává válhat. Moszkvai elemzők szerint a németek kitüntetése mögött részben politikai megfontolások állnak: Moszkva az USA-nak szánt folyékony földgáz elterelésével bünteti Washingtont, amiért az továbbra is akadályozza Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). Putyin Brüsszelnek szánt békülékeny kijelentései mögött azért feltehetően az is meghúzódott, hogy a héten a finnországi Lahtiban tartandó EU-csúcs - melynek első ízben az orosz államfő is meghívottja - egyik fő témája éppen Európa energiaellátása lesz. A moszkvai döntést persze az a prózai ok is motiválhatta, hogy a földgáz ipari méretű cseppfolyósítása még nem bejáratott technológia, a jelenlegi eljárások több szakértő szerint környezetszennyezőek és veszélyesek lehetnek.

Míg Putyin Németországnak ígért központi szerepet az Oroszország felől érkező gáz elosztásában, a múlt héten Moszkvában járt Kóka János magyar gazdasági miniszter aláírta azt a szerződést, amely megnyitotta az utat Magyarország nemzetközi energetikai szerepének növelése felé. A megállapodás értelmében az 50-50 százalékban a magyar Mol és a Gazprom tulajdonában lévő új vállalat fél éven belül elkészíti a 10 milliárd köbméter tárolására alkalmas magyarországi kereskedelmi gáztározó, valamint a Balkán felől érkező és Ausztria, illetve Szlovénia és Olaszország felé folytatódó Kék áramlat gázvezeték megépítésével foglalkozó megvalósíthatósági tanulmányt. Kóka János a HVG kérdésére elmondta, hogy amennyiben a tanulmány megvalósíthatónak tartja a projektet, a tározó és a gázvezeték négy-öt éven belül megépülhet.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA