Politikai pályafutása legfontosabb döntése előtt áll Robert Fico, a június 17-ei szlovákiai parlamenti választás győztese. A pártjával, a baloldali-populista Smerrel a legtöbb - ám csak kisebbségi kormány alakítására elegendő - szavazatot kapott 42 éves politikus ugyanis komoly kutyaszorítóba került. Hatalomra kerülése érdekében két választási lehetőség kínálkozik a számára. Vagy - cserbenhagyva választóit - lemond populista ígéreteiről, többek között a gazdagabbak megadóztatásáról, és összeáll a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalommal (KDH), vagy szélsőséges, nacionalista pártokkal lép kormányzati együttműködésre. Utóbbi esetben vállalja a Nyugat rosszallását, hiszen a kormányfősége idején Szlovákiát nemzetközi elszigeteltségbe sodort - igaz, nyolc ellenzékben eltöltött év után kissé megszelídült - Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárttal (HZDS) és a nacionalista, magyarellenes Ján Slotával az élén a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) alakítana kormányt.

A bizonytalan helyzetben az államfő által a múlt héten a kormányalakítási tárgyalások lefolytatására felkért Fico határozottnak próbál látszani. A parlamentbe bekerült hat párt közül a négy kisebbel - így az SNS-sel, a HZDS-sel, az MKP-val és a KDH-val - tárgyalásokat folytatott Fico a Markiza kereskedelmi televízió vasárnapi adásában azt nyilatkozta, hogy a fejében már kész az új kormány, amelyet azonban előbb pártjának vezetőségével kíván megvitatni. Ezzel egyidejűleg egymásnak ellentmondó kijelentéseket is tett: egyrészről közölte, hogy Szlovákiának jót tenne, ha ellenzéki és az előző kormányban részt vett pártok alakítanának kormányt. Amin elvben a Smer, az MKP és a KDH által alkotott koalíció értendő. Másrészről viszont azt is megpendítette, hogy az MKP-re nyolcévi kormányzati szerep után ráférne egy kis ellenzékiség, és azt is hozzátette, hogy véleménye szerint külföldön aligha kifogásolnák a Slota és Meciar pártjával létrejövő koalíciót. Annak valószínűségét egyelőre teljességgel kizárta, hogy legfőbb riválisával, a jobboldal vezető erejének számító, nyolc évig a kormánykoalíció élén álló Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydemokrata Unióval (SDKU) nagykoalíciót alkotna.

Alkotmányos határidő nincs a jelenlegi szakaszban a kormányalakításra, ám elkerülendő a parttalan tárgyalásokat, Fico abban állapodott meg Ivan Gasparovic államfővel, hogy június 30-áig beszámol a legfőbb közjogi méltóságnak a kormányalakítási próbálkozásainak alakulásáról. Az igencsak optimistának tűnő Fico pedig úgy számol, hogy az új parlament első üléséig, július 12-éig - ha csak nagy vonalakban is, de - elkészíti koalíciós kormányának programját.

Viszonylag könnyű dolga lenne Meciarral és Slotával, akik már az első megbeszélésen közölték, lényegében bármilyen feltételt elfogadnak a hatalomra kerülés érdekében. Fico azonban tisztában van vele, hogy ez a fajta felállás csak végső megoldásként jöhet szóba, nemcsak a külföldi fogadtatás, hanem Slota nehezen kezelhető személyisége miatt is. E félelmet maga Meciar is megerősítette, aki egy múlt heti televíziós kerekasztal-beszélgetésen megjegyezte, hogy egyedül ő van tisztában azzal, mit is jelent Slotáékkal közösen kormányozni. Márpedig Fico nem rövid távra tervez, politikai megfigyelők szerint egy kormányzati ciklusnál mindenképpen hosszabb távlatban gondolkodik.

A kereszténydemokratákon múlik most lényegében a koalícióalakítás. A párt egyhetes intenzív belső vita után sem tudta eldönteni, hogy részt vegyen-e a magát szociáldemokratának valló Fico vezette kormányban. A vallásos érzelmű jobboldali szavazókra építő konzervatív párt keményvonalasai szerint egy ilyesfajta felállásban a rájuk váró alárendelt szerepet híveik aligha díjaznák. A kereszténydemokraták a HZDS-sel sem hajlandóak közösködni, kivéve azt az esetet, ha Meciart eltávolítják a párt éléről. Ez ugyan nem kizárt, hiszen a Csehszlovákia 1993-as kettéválása óta mindig győztes párt ez alkalommal kapta a legkevesebb szavazatot, ám ismerve a belső viszonyokat, valószínűtlen, hogy a Meciar nevével azonosított HZDS-ben lenne erő az alapító-pártelnök leváltására.

Ha a kereszténydemokraták a következő napokban az ellenzéki szerep mellett döntenek, a magyar párt korábbi fogadkozásai ellenére - miszerint csak egy másik eddigi kormányerővel közösen áll össze Ficóval - előtérbe kerülhet egy Smer-MKP-HZDS-koalíció lehetősége. Ez az MKP számára óriási dilemma, már csak azért is, mert - a mostani választásokat leszámítva - több mint egy évtizeden át Meciarral szemben pozicionálta magát. A másik oldalon viszont az MKP-hoz kötődő funkcionáriusréteg, illetve gazdasági körök nyolc év után tisztában vannak azzal, hogy mit is jelent a kormánytagság, amelyet most még a kilátásban lévő tetemes uniós támogatások is fűszereznek. Döntésüket segítheti, hogy Slota durva, a magyar irredentizmussal fenyegető kampánya komoly aggodalmakat keltett a szlovákiai magyarokban. Ily módon hatásos érv lehet az MKP számára, hogy még Meciarral szembeni fenntartásaikat is félreteszik, csak hogy megakadályozzák Slota kormányzati pozícióba kerülését.

TUBA LAJOS / POZSONY