"Vegyél még egy dönert! Mosolyogj a muszlim zöldségesre! - én csak ilyen békepárti SMS-eket kaptam. De az újságból ismerem a muszlim kisboltok és taxisofőrök bojkottálására felszólító SMS-eket is" - mondta Anders, egy koppenhágai diákotthon lakója. A muszlimbojkottra felszólító üzenet Pia Kjærsgaard-nak, a szélsőjobboldali Dán Néppárt (DF) elnökének ötletét hivatott népszerűsíteni, miszerint a dán termékek közép-keleti bojkottálására a muszlim bevándorlók boltjainak kerülése a helyes válasz.

A politikai állásfoglalásnak persze nem a tudatos vásárlás az egyetlen és nem feltétlenül a legnépszerűbb formája. A lapokban az olvasói levelek száma például megsokszorozódott, az újságok háromszoros terjedelemben közlik a véleményeket. A kevésbé elszántak csatlakozhatnak valamelyik internetes aláírásgyűjtéshez, választék van bőven: a kérdés csak az, ki mitől szeretne elhatárolódni. Az egyik honlapon "alulírott dán polgárok" ítélik el a karikatúrákat (lapzártánkig több mint 45 ezren), és felhívják rá a figyelmet, hogy csupán egy újság szerencsétlen ötletéről van szó, ebből azonban nem szabad a dán társadalom egészére vonatkozó következtetéseket levonni. A másikon Skandináviában élő muszlimok határolódnak el az arab világ reakciójától, és elnézést kérnek Dániától és Norvégiától. Mindkét csoport úgy gondolja, hogy ők képviselik a csendes többséget, és attól tartanak, hogy a médiadiskurzust uraló szélsőségekkel azonosítják őket.

A politikai színtéren kevéssé meglepő módon a bevándorlásellenes Dán Néppárt profitált leginkább az ügyből: az utóbbi hetekben ifjúsági tagozatuk nyolcszor annyi új tagsági könyvet állított ki, mint egy átlagos hónapban. De a politikai polarizáció azoknak a liberális bevándorláspolitikát hirdető kisebb pártoknak is kedvez, amelyek nem hagyják, hogy a Dán Néppárt kisajátítsa magának a témát. Az egyértelmű vesztes a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták, akiknek nem elég markáns az üzenete ahhoz, hogy a kiélezett helyzetben bárki támogatásra érdemesnek tartaná őket. A kialakult helyzet végső soron a jobboldali-liberális párt, a Venstre vezette kormánykoalíció és Fogh Rasmussen miniszterelnök pozícióját erősíti, amely, kisebbségi kormány lévén, a Dán Néppárt hallgatólagos külső támogatására szorul. Utóbbi egyébként soha nem volt kormányon, hisz nincs olyan párt, amelyik koalícióra lépne vele.

A "Dánia újkori történelmének legsúlyosabb külpolitikai és morális válságaként" aposztrofált botrány hosszú távú belpolitikai következményeit ma még csak találgatni lehet. A szélsőjobboldal megerősödése csak egy a lehetséges reakciók közül, hiszen a konfliktus egyben lehetőség is a többségi társadalom és a muszlim közösség közti párbeszéd megújulására. Demokratikus Muszlimok (Demokratiske Muslimer) néven új muszlim szervezet alakult Nasar Khader, a szociálliberális ellenzéki párt, a Radikale Venstre (R) parlamenti képviselőjének vezetésével, aki reményét fejezte ki, hogy a belpolitikai vita lehetőséget teremt rá, hogy árnyaltabb kép alakuljon ki a muszlim közösségről, mert "a világ nem csak fekete-fehér". Tanwar Ahmad, aki Khaderhez hasonlóan a szociálliberális Radikale Venstre tagja, demonstrálandó, hogy a muszlimok és nem muszlimok közti párbeszédet ő tényleg szó szerint érti, első lépésként életre hívta a "Rendelj egy dán muszlimot!" elnevezésű akciót, ami lehetővé teszi, hogy iskolák, munkahelyek, társadalmi szervezetek vagy akár magánszemélyek katalógusból "rendelhessenek" egy fiatal muszlim bevándorlót, aki ellátogat hozzájuk. "Mi a csendes többséget képviseljük, és nem akarjuk a túsz szerepét játszani a Khader és az imámok közti bokszmeccsben" - összegezte álláspontját Ahmad.

"Nincsen mi és ők. Mind együtt vagyunk, a bevándorlók és menekültek is, együtt küzdünk a terrorizmus ellen" - mondta Poul Nyrup Rasmussen akkori dán miniszterelnök (aki csak névrokona a mai kormányfőnek) 2001-ben, a szeptember 11-ei terrortámadások után. Majd a nemzeti egységet és a pozitív nemzeti önképet erősítendő hozzátette: "Dánia túl kicsi a nagy konfliktusokhoz." Kérdéses, hogy Dánia önértelmezése egy "kicsi, szimpatikus és toleráns országról" megváltozott-e a történtek hatására.