HVG

Az amerikai pénzpiacokon megnyugvással fogadták, hogy hétfőn George W. Bush amerikai elnök az 51 éves Ben Bernanket jelölte az USA jegybankjának szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) elnöki posztjára, ahonnan mandátuma lejártával, január 31-én távozik a 79 éves Alan Greenspan. A Georgia állambeli Augustában született Bernanke 1975-ben a Harvard Egyetemen szerzett közgazdászdiplomát, majd négy évvel később a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) doktorált. 1985-től a New Jersey államban található Princeton Egyetemen volt professzor, a tanítás mellett könyveket és cikkeket publikált. A nős, kétgyerekes Bernanke 2002-től csaknem három évig a Fed kormányzótanácsának tagja volt, az idén júniusban pedig Bush gazdasági tanácsadó testületének vezetőjévé nevezte ki, ennek ellenére nem kérdőjelezik meg függetlenségét. Előnyeként említik, hogy alapos pénzügyi ismeretekkel rendelkezik, hátránya viszont a minimális gyakorló gazdaságpolitikusi tapasztalat.

A monetáris politikát illetően Greenspantől eltérően - ám a Bank of England vagy az Európai Központi Bank (ECB) gyakorlatához hasonlóan - híve annak, hogy a jegybank inflációs célt jelöljön meg. Egyetért viszont a Fed jelenlegi elnökével abban, hogy a központi bank nehezen tudja megakadályozni a vagyontárgyak - mint a részvények vagy az ingatlan - árbuborékjának kialakulását.

A távozó Greenspant Ronald Reagan jelölte, és a szenátus törvényben előírt jóváhagyása után, 1987. augusztus 11-én lépett hivatalba; az 1913-ban létrehozott Fed élén csak William McChesney Martin töltött nála hosszabb időt. A civilben dzsesszkedvelő Greenspant az USA történetében a legjobb jegybankelnöknek tartják, akinek irányításával békeidőben a leghosszabb megszakítás nélküli növekedését érte el 1991 és 2001 között az amerikai gazdaság. Nem sokkal hivatalba lépését követően már az 1987-es tőzsdei összeomlás következményeit kellett elhárítani, majd a takarékpénztári krízis, az 1998-as ázsiai és oroszországi pénzügyi válság, az internetgazdaság 2000-es összeomlása, végül a New York és Washington elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás gazdasági hatásait igyekezett enyhíteni. Fed-elnöksége alatt mindössze két enyhe recessziót szenvedett el az USA gazdasága - 1990-1991-ben és 2001-ben -, míg a megelőző 18 évben négy súlyosabbat.