Pert fontolgatnak a brit rendőrség ellen Jean Charles de Menezes hozzátartozói, miután a 27 éves brazil férfit múlt pénteken lelőtte a Scotland Yard egyik tisztje. A három éve a brit fővárosban élő villanyszerelőről azt gyanították - mint később kiderült, alaptalanul -, hogy köze lehet ahhoz az egy nappal korábbi merényletkísérlethez, amelyben egyelőre ismeretlen terroristák, a két héttel korábbi gyilkos akcióhoz hasonlóan, három metrószerelvényt és egy buszt akartak a levegőbe röpíteni, de pokolgépeik csütörtököt mondtak, és csak kisebb károkat okoztak. A sötét bőrű, az első jelentések szerint "ázsiai külsejű" fiatalemberre azért figyeltek fel a nyomozók, mert egy általuk szemmel tartott házból jött ki, és nem állt meg a felszólításukra, menekülni próbált - valószínűleg lejárt a vízuma -, de üldözői a Stockwell metróállomáson utolérték, és egyikük hét golyót eresztett a fejébe.

A Scotland Yard bocsánatot kért a végzetes tévedésért, és belső vizsgálatot indított, Jack Straw külügyminiszter is az eset alapos felderítését ígérte brazil kollégájának, Celso Amorimnak, a rendőröknek kiadott tűzparancsot azonban nem vonták vissza. Ian Blair londoni főkapitány azzal magyarázta a Nagy-Britanniában - ahol normális esetben csak minden tizedik rendőr hord fegyvert - különösen szigorú intézkedést, hogy egy öngyilkos merénylő ellen csak az azonnali halált okozó főbelövéssel lehet védekezni. "Nincs értelme máshova lőni, mert estében felrobbanthatja a bombát" - mondta, és arra is utalt, hogy - bár mindent megtesznek a pontos felderítésért - a terroristák utáni megfeszített hajszában még előfordulhatnak a péntekihez hasonló gyilkos hibák.

A nyomozók egyelőre nem tudják pontosan, milyen kapcsolat van a július 7-ei robbantások és a múlt heti merényletkísérletek között. Szaúd-Arábia éppen Washingtonba távozó londoni nagykövete, Turki al-Fejszál herceg az al-Káida kezének nyomát látja az akciókon, Blair rendőrfőnök azonban egyelőre korainak tartja az ilyen következtetéseket. Tény, hogy a támadások elkövetését több kisebb, magát az al-Káidához kötő csoport, például az Al-Káida Dzsihádjának Titkos Európai Szervezete és az Abu Hafsz al-Maszri Brigádjai is magára vállalta. Könnyen elképzelhető persze, hogy olyan elkövetők állnak a bombatámadások mögött, akik formálisan nem kapcsolódnak a terrorhálózathoz. Több elemző véli úgy, hogy az al-Káida mára egyfajta jelenséggé, eszmeiséggé vált, amelyhez a világ bármely pontján csatlakozhatnak a legradikálisabb iszlám ideológia alapjain álló, öntevékeny csoportok.

A csütörtöki elkövetők mindegyike elmenekült a helyszínről, de a földalatti kameráinak felvételei alapján készült fotóikat és kettejük - arab hangzású - nevét már közzétették, lapzártánkig öt embert őrizetbe vettek az ügyben, és a rendőrök abban bíznak, hogy a kudarcba fulladt akciók után maradt nyomok közelebb vihetnek a támadókhoz. Szakértők szerint mindenekelőtt a fel nem robbant bombák lehetnek árulkodóak. Négy ilyet találtak a helyszíneken, egy ötödiket pedig az a gyanús csomag rejthetett, amelyet a hét végén semmisítettek meg a tűzszerészek egy londoni parkban. Három pokolgépről már megállapították, hogy ugyanolyan méretű és súlyú, mint amilyeneket az első robbantássorozatnál használtak, sőt az összetételük is hasonló, feltehetőleg házi készítésű anyagokból állították össze őket.

Az elkövetők között is lehet kapcsolat: lapjelentések szerint a július 7-ei öngyilkos robbantók közül ketten még júniusban, egy walesi vadvízi evezőstáborban találkozhattak olyan személyekkel, akiknek a hatóságok szerint közük lehet a két héttel későbbi merényletkísérletekhez. Az Observer londoni hétvégi lap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a rendőrök által átkutatott ingatlanok egy része szomáliai és etiópiai származású családok tulajdona, így a nyomozók most keresik az összefüggést az első merényletek Pakisztánba vezető szálai (lásd Pakisztáni fanatikusképző című írásunkat) és a múlt heti támadások afrikai vonatkozásai között.

Működésbe lépett a politikai gépezet is. Charles Clarke belügyminiszter múlt szerdán, a parlament nyári ülésszakának utolsó napján elmondta: Nagy-Britannia egy olyan adatbázis létrehozását tervezi, amelybe bekerülne minden, szélsőséges nézetekkel gyanúsítható személy. A listán szereplők csak speciális ellenőrzés után juthatnának be az országba, és ha már ott vannak, minden különösebb teketória nélkül kiutasíthatnák őket.

A rendőrség vezető tisztviselői hatáskörük bővítését kérték Tony Blair kormányfőtől. Egyebek közt azt szeretnék, hogy a terroristagyanús személyeket a jelenlegi 14 nap helyett akár három hónapig is előzetesben tarthassák, jogot kapjanak internetes oldalak bezárására, és büntethető legyen az, aki a számítógépes világhálót terrorakció előkészítésére használja. A The Guardian brit napilap úgy értesült, hogy a rendőrség - amelynek Londonban mindössze 300 iszlám kötődésű munkatársa van - országszerte különleges egységeket hozna létre a muszlim közösségekkel való kapcsolattartásra. A fővárosban már működik egy ilyen csoport, amelynek meg kell akadályoznia, hogy a radikális csoportok beszervezzék a fiatal brit muszlimokat, ugyanakkor az iszlámellenes megnyilvánulásokat is féken kell tartania.

Támogatják az elképzelést a terrorakciókat mélyen elítélő mérsékelt muszlim vezetők is, sőt közösségeiken belül ők maguk is saját hálózatot kívánnak kiépíteni, hogy kiszűrjék a szélsőségeseket. Legalábbis ezt ígérték az után, hogy a kormányfővel, miniszterekkel és a parlament ellenzéki vezetőivel találkoztak. A tanácskozáson a kabinet képviselői ismét azt a nézetüket hangoztatták, hogy a terrorakcióknak nincs közük az iraki háborúhoz. A muszlim vezetőket azonban nem tudták meggyőzni: ők arra figyelmeztettek, hogy ezeket a hadműveleteket súlyos sérelemként élik meg az iszlám fiatal hívői. Ő ket látszik igazolni a Chatham House-ként ismert Külkapcsolatok Királyi Intézete is, amely egyik jelentésében kifejti: "nem kétséges, hogy az Irak körüli helyzet különösen nagy gondokat okozott az Egyesült Királyságnak és a terrorizmus elleni szélesebb koalíciónak".

A britek többsége is összefüggést lát az iraki helyzet és a londoni terrorakciók között. A The Guardian és az ICM közvélemény-kutató intézet közös felmérésének adatai szerint a megkérdezetteknek alig több mint negyede osztja ebben a kérdésben a kormány álláspontját, egyharmaduk szerint a miniszterelnök nagyon, valamivel több mint 30 százalékuk szerint pedig kissé felelős a robbantásokért, és háromnegyedük véli úgy, hogy lesznek még terrorakciók Nagy-Britanniában.

Tartanak ettől a turisták is. Ken Livingstone londoni polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy drámaian csökkent a fővárost gyermekeikkel felkereső vidéki britek száma. A brit idegenforgalmi szervezet, a TIER úgy becsüli, hogy a külföldiek az idén a vártnál 2 százalékkal, vagyis 300 millió fonttal kevesebbet költenek Nagy-Britanniában. Az előrejelzést az első kimutatások is igazolni látszanak: az SPSL elemző cég adatai szerint a múlt hét végén London belvárosi üzleteiben a szokásosnál mintegy ötödével kevesebb vásárló fordult meg.

POÓR CSABA