Lakásfinanszírozási botrányba keveredett a napokban Stanislav Gross 36 éves cseh kormányfő, szociáldemokrata pártelnök: a nyilvánosság előtt magyarázkodásra kényszerült, hogy miből telt neki 1999-ben Prága villanegyedében egy 143 négyzetméteres luxuslakásra. A legolvasottabb cseh napilap, a liberális Mladá fronta Dnes tetemre hívta a hét hónapja hivatalban lévő kormányfőt, határozottan állítva, hogy az idő tájt nem volt olyan magas a jövedelme, amiből ki tudta volna fizetni a lakás 4,2 millió koronás (1999-es árfolyam: 1 cseh korona = 6,99 forint) vételárát. Nem lett tisztább a helyzet azzal, hogy Gross tételesen elszámolt: a vételárból 1,3 milliót saját zsebből, az évek során összekuporgatott megtakarításaiból állt, 1,2 millió családi kölcsönből származott, a fennmaradó 1,7 millió koronát pedig jelzáloghitelből pótolta.

Kutakodásaik során a napilap újságírói kiderítették, hogy - a rendszerváltás előtt mozdonyvezető, majd 1993-tól szociáldemokrata parlamenti képviselő, hat évvel később pedig belügyminiszter - Gross nettó jövedelme, hivatalos adóbevallása alapján 1992-1999 között összesen 1,95 millió koronára rúgott. Márpedig ha ebből 1,3 milliót a lakásvásárlásra költött, akkor családjának - második feleségének és két gyermekének - havonta gyanúsan alacsony összegből, mindössze 7500 koronából kellett megélnie. Cáfolta a Mladá fronta Dnes értesüléseit a kormányfő: adóhivatali papírokat lobogtatva állította, hogy a szóban forgó időszak alatt 3,37 millió koronát keresett. A két összeg közötti eltérés - érvelése szerint - abból származik, hogy az oknyomozók nem vették figyelembe a havi fizetésén felüli egyéb jövedelmeket, amiket különféle tisztségek után, napidíjként és honoráriumként kapott. A személyét ért rágalmakért egyébként jogi úton kíván elégtételt venni.

A történetnek azonban még nincs vége: mielőtt beköltözött, a Gross család nem keveset költött is a villára, a nagyméretű teraszon télikertet alakított ki, jókora fürdőmedencét is épített, ennek ellenére maradt annyi megtakarítása, hogy 2001-ben Prága közelében újabb, 400 négyszögöles telket vegyen. Az ügy napról napra tovább bonyolódik: időközben kiderült, hogy a kormányfő felesége tavaly cége nevére - bankhitelből - 5,9 millió koronáért egy újabb házat vásárolt Prágában, amelynek kezese a család egyik barátnője, aki ellen jelenleg eljárás folyik biztosítási csalás gyanújával. Gross ezt elismerte, ám azzal védekezett, hogy a szóban forgó hölgy a kezesség pillanatában még nem állt eljárás alatt.

A lakásvásárláshoz kapott rokoni támogatás egyébként azért is gyanús, mert Gross a közép-csehországi Jihlavában élő nagybácsiját, Frantisek Viket jelölte meg a kölcsönnyújtójának. Az egykori hivatásos katonatiszt évek óta nyugdíjas, és lehetetlen, hogy ebből ekkora összeget megspórolt. Vik azt állította, hogy ő is kölcsönkért, ám erről nem szólt politikus rokonának. A titokzatos hitelező időközben felfedte kilétét: Rostislav Rod vállalkozó elismerte, hogy ő adott 900 ezer koronát Viknek, aki a barátja. Különös, hogy Rod vagyonát épp a botrányt kirobbantó Mladá fronta Dnes eladásából szerezte 1992-ben, amikor azt a francia Socpresse kiadónak értékesítette. A ma már német tulajdonban lévő lap elismerte, hogy Rod az eladáskor kilencmillió koronát kapott, de kitart állítása mellett, hogy mindez csak újabb színjáték a pénz valódi eredetének az elkendőzésére. A kormányfő közölte, hogy a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet, nincs mit hozzátennie.

Az ellenzék azonban nem így gondolja: a Polgári Demokrata Párt (ODS) interpellálta a múlt csütörtökön Grosst, és elhatározta, hogy mindaddig, amíg le nem mond, ezt teszi. Bonyolítja a helyzetet, hogy a prágai főügyész közölte, egy állampolgár adócsalás és korrupció miatt feljelentést tett a kormányfő, annak felesége és nagybátyja ellen.

Gross pedig nem hajlandó lemondani, jóllehet a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége ezt várja el tőle. Pártja is megelégedett egyelőre a parlamentben az interpellációra adott válaszával, és nem boncolgatja az ügyet. Pedig az egyre népszerűtlenebbé váló miniszterelnök személyére egy másik botrány árnyéka is vetül. Belügyminisztersége idején, 2001-ben és 2002-ben - mint arról a Hospodarske noviny napilap és a cseh köztelevízió is beszámolt - "Mlyn" (Malom) és "Zubr" (Bölény) néven, jogszerűtlenül, két titkos csoportot hozott létre a szervezett bűnözés állami szférába történő beágyazódásának felderítésére, amelyeket azonban saját érdekeinek és céljainak megfelelően használt fel. Mindkét csoport közvetlenül Gross alá volt rendelve, kizárólag személyesen neki kellett jelenteniük nyomozásaik eredményéről. A kormányfő mindezt tagadta, és közölte, törvényesen járt el, a belügyminiszternek - még a Václav Klaus vezette jobboldali kormány idejéből származó, 1997-es rendelet alapján - lehetősége van ilyen jellegű nyomozócsoport felállítására. Az ügyben egyelőre az államügyész és a parlament nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálódik.

Nem igazán befolyásolják Grosst a botrányok. A szociáldemokraták kibővített vezetőségi ülésén a napokban népszerűnek aligha mondható retorikára váltott, közölve, időszerű szakítani a jóléti állam utópista, populista eszméivel, amelyekkel az Európai Unióban már nem lehet tartós és komoly támogatást szerezni.

Pártja egyelőre egy emberként áll mögötte, és aligha valószínű, hogy a márciusi tisztújító kongresszuson leváltanák. Pedig a szociáldemokratáknak lenne mit pártelnökük szemére vetniük, hiszen miközben az általa vezetett kormány támogatottsága mérsékelten csökken, addig a párt népszerűsége - a közvélemény-kutatások szerint - meredeken halad lefelé. Jelenleg 15-16 százalék körül mozog, ami 4-5 százalékkal kevesebb, mint a legnagyobb baloldali rivális, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjáé (KSCM), és feleannyi, mint amennyi szavazatot a 2002-es választáson kapott. A népszerűségi listát már hosszabb ideje - januárban a minden eddiginél magasabb, 39 százalékkal - az ellenzéki ODS vezeti.

Nem véletlen, hogy Gross adócsökkentéseket helyezett kilátásba az alacsony, illetve közepes jövedelmű rétegek számára. Konkrétumokkal ugyan még nem állt elő, de a Hospodárské noviny értesülése szerint évi 110 ezer koronás jövedelem mellett 3 százalékkal, 12-re, 220 ezer koronás jövedelemhatárig 20 százalékról 19-re mérsékelnék a személyi jövedelemadó (szja) kulcsát, és efölött megmaradna az eddigi 23 százalékos adósáv. A szociáldemokraták adócsökkentési igyekezete megfigyelők szerint válasz az ODS hasonló elképzeléseire: a 2002-es választási kampányban még az akkori pártelnök, Václav Klaus dobta be az egykulcsos adó bevezetését, az áfa, a társasági adó és az szja esetében 15 százalékos egységes kulcs alkalmazását.

KOKES JÁNOS / PRÁGA