Az iraki háború miatt lehűlt transzatlanti kapcsolatok felmelegítésének szándékával indult amerikai külügyminiszteri minőségében első külföldi körútjára Condoleezza Rice, aki pénteken Londonban kezdte meg a nyolc NATO-tagállam fővárosát és a Közel-Keletet érintő maratoni látogatását. Rice utazásának fő célja az volt, hogy előkészítse George Bush amerikai elnök február végén esedékes európai tárgyalásait, ám elemzők rámutattak, hogy miközben az iraki rendezés kapcsán enyhültek az ellentétek az Atlanti-óceán két partja között, Washington kemény álláspontja Irán ügyében újabb frontot nyithat a Teherán nemzetközi elszigetelésével fenyegető Amerika és a tárgyalásos megoldást szorgalmazó európai szövetségesei között. Aligha véletlen, hogy az amerikai diplomácia újdonsült irányítója ugyan nem győzte hangsúlyozni, hogy Irán "destabilizáló erő a nemzetközi rendszerben", az iráni nukleáris programmal szembeni egységes fellépés fontosságát emelte ki Európában és a Közel-Keleten egyaránt.

Bush második elnöki mandátumának módosuló külpolitikai prioritásait éreztette az amerikai külügyminiszter akkor is, amikor előbb Varsóból megüzente, majd Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel vasárnap Ankarában találkozva személyesen is kifejezte Washington aggodalmát amiatt, hogy Vlagyimir Putyin elnöksége alatt Oroszország, úgymond, letér a demokratikus útról. Rice és Lavrov megbeszélésén a Jukosz-ügy is fölmerült, néhány nappal azután, hogy a lényegében államosított olajtársaság két, az orosz hatóságok által körözött tulajdonosa és korábbi topmenedzsere washingtoni reggelin vett részt Bush elnökkel. Lavrov megerősítette: Putyin egyetlen téma elől sem fog kitérni, amikor február 24-én Pozsonyban amerikai partnerével találkozik.