De számolhatunk másképp is. Az APEH 2007-ben 8654 milliárd forint adó- és járadékbevételre tett szert. A világháló használatának megadóztatásából tervezett pluszbevétel ennek az összegnek nem egészen 0,03 százaléka, sőt az egész kulturális járulék 2007-ben az APEH-bevételek 0,1 százalékát tette ki. A különféle alapokból és alapszerű járadékokból származó összes bevétel tavaly a teljes adóbevétel nem egészen 1 százalékára rúgott, míg a legfontosabb kilenc adó a bevételek 90 százalékát adta.

A Magyarországon jelenleg élő 53 adó- és járulékfajta közül számos, úgynevezett bagatelladó próbál meg külön-külön "ösztönözni" például beruházásra, foglalkoztatásra, innovációra, szakképzésre, képzőművészeti alkotások vásárlására, vagy próbálja mérsékelni a cég működésének negatív környezeti, illetve társadalmi hatásait. A számos prioritás azonban egyidejűleg csak korlátozottan képes érvényesülni. Milyen ösztönzést lehet elérni a virágkereskedőre a csomagolóanyag használata miatt kivetett évi 1500 forintos környezetterhelési díjjal? A bevallás kitöltése, az adó kalkulálása, az átutalás díja valószínűleg meghaladja az 1500 forintot, ugyanakkor a bevallás elmulasztásért kiróható 100 ezer forintos büntetés mellbevágó.

A számos adófajta beszedése, nyilvántartása, ellenőrzése az adók számával exponenciálisan növeli az idő- és költségigényt az állam részéről. Az egyes adótörvények parlamenti tárgyalása, a törvények megszövegezése, közzététele, végrehajtási rendeletekbe foglalása tovább duzzasztja a kiadásokat. A bevételek különböző alapokba címkézése pedig olyan szűk érdekcsoportokat hív életre, amelyek természetesen élesen tiltakoznak, ha kivételezett helyzetüket fenyegetve érzik.

Eközben az EU egy 2006-os - az akkori 25 tagot felölelő - jelentése szerint a vállalati gazdálkodás adminisztratív költségei, amelyek mintegy fele az adózáshoz köthető, Magyarországon és Görögországban voltak a legmagasabbak, a GDP 6,5 százalékát tették ki. A vállalkozások alapításának, menedzselésének feltételeit mérő 2007-es Világbank-rangsorban a 175 ország közül a 45. helyet foglaljuk el, az adófizetés szerint viszont csak a 127. helyre vagyunk jók. A Pécsi Tudományegyetem tavalyi felmérése pedig azt állapította meg, hogy a hazai mikrovállalkozásoknál az adózás által megkövetelt adminisztráció évente egy ember fél hónapját vette igénybe, plusz 250 ezer forint direkt és indirekt kiadással járt, ami az árbevétel 3,75 százaléka.

Már eddig is több javaslat született az adófajták számának drasztikus mérséklésére, a bagatelladók és a kivételek eltörlésére. A GKM által vezérelt "Üzletre hangolva" program cselekvési tervében is előkelő helyen szerepelt az adóadminisztráció csökkentése. Ennek tenne igazán keresztbe az internetadó. Holott a társasági adó nagyjából 1,5 százalékos vagy az áfa 0,5 százalékos emelése kompenzálhatná az eltörölt kisadók miatt kiesett bevételeket. Az adófajták számának tíz alá csökkentése és a kivételek megszüntetése lényegesen leegyszerűsítené és így fokozná az adóellenőrzések hatásfokát is.

A kérdés már csak az, hogy mi legyen a címzett kedvezményezettekkel. Két megoldást tudok elképzelni. A kompenzációként befolyt pénzeket az eddigi arányoknak megfelelően törvényben rendezett módon a parlament szétosztja. Vagy - a magánszemélyekhez hasonlóan - miért ne rendelkezhetnének a cégek is adóbevételük egy bizonyos százalékáról? A kultúrát fontosnak tartó vállalatok direkt módon támogathatnák például a minőségi filmgyártást, az internet elterjedését preferálók a digitalizációt, az innovációt előnyben részesítők pedig a kutatás-fejlesztést. A mostani, osztogató rendszerrel szemben a potenciális kedvezményezetteknek pedig versenyezniük kellene az adófizető vállalatok kegyeiért. Ez a verseny persze valószínűleg nem mindenkinek tetszene...

SZERB LÁSZLÓ

(A szerző a Pécsi Tudományegyetem docense)