Ez az iparág Londonban félmillió embert foglalkoztat, a második legnagyobb szektor az üzleti és a banki után, minden öt új munkahelyből egy itt jön létre, és tavaly 21 milliárd fontot termelt, és most ez fejlődik a legdinamikusabban. Csodálkozzunk még kicsit. Londonban külön testület foglalkozik azzal, hogy a brit főváros elég kreatív legyen, merthogy kutatók szerint egy város kreativitása mérhető és befolyásolható. Amikor felsorolják a brit kreatív ipar sikertermékeit, egyszerre és büszkén említik a Tate Modernt és Lara Croftot.

A terek, amelyek körülvesznek minket, az épületek, tárgyak, amiket a kezünkbe veszünk, magunkra húzunk, amelyekbe beleülünk, tervező vagy tervezőcsapat fejéből kúsznak elő. Ha jól sikerült munkák ezek, mi is jól érezzük magunkat, jó munkát végzünk, szinte indokolatlanul jó a kedvünk, csak úgy zubog körülöttünk a csí. Ha viszont rosszul tervezettek, nyűgösek, ingerültek, megátalkodottak, pályaelhagyók leszünk.

Folyik a vita, mire használjuk majd azt a tengernyi pénzt, amit az EU-tól kapunk. Magyarország kreatív iparának a fejlesztéséről még nem esett szó. A kreatív embereket az állam több egyetemen képzi. Építészek, filmesek, forma-, divat- és csomagolástervezők potyognak ki a művészeti egyetemekről, sokszor a semmibe, miután az állam az egyik legdrágább oktatási rendszerben kitaníttatta őket. Nincs út, amelyen ezek a szakemberek begyalogolnának az iparba. Ha azt mondjuk, Magyarország ne csak összeszerelő üzem legyen, hanem önálló, gondolatgazdag termékek előállító helye, akkor szükség lesz a kreatív emberek tudására.

Azt láttam Londonban, hogy a kreatív ipar dolgozói az ipari termelés résztvevői. Együtt ül a hullámvasútban a gyártó, a mérnök, a formatervező, a reklámszakember - egyszer fent, máskor lent. Együtt ülnek, és az, hogy a tervezőknek ott a helyük, nem vita tárgya.

Azt is láttam, hogy az új ipari technológiák és a design kéz a kézben járnak. Ez azt jelenti, hogy egy új ipari találmány semmit sem ér, ha tárgyként vagy szolgáltatásként, szórakoztatásként nem lehet eladni. Ilyenkor, mint egy játékszert, odaadják tervezőknek, akik tárgyat, eszközt - bármit - faragnak az ötletből, a technológiából.

Így született például az egér, amelyet egy formatervező cég tervezett egy elsőre elég hülyén hangzó alapötletből. London figyeli és alakítja saját kreatív energiáit. A világ köldöke akar maradni, és ezért mindent megtesz. Olcsó iroda, adókedvezmény, de a legfontosabb az a figyelem, amit a kreatív gondolatoknak ad.

A kreativitás olyan, mint egy injekció, ami megvédi a társadalmat az elhülyülés és a múltba révedés nem csak tél végén terjedő járványától. Alkalmassá teszi arra, hogy az új feladatoktól ne megijedjen, hanem okos megoldásokat találjon rájuk, és ettől napról napra jobban érezze magát. Szeretném látni Magyarország tervei között a kreatív ipar értékeinek felismerését, támogatását, és szeretném, hogy a Rubik-kocka legyen Magyarország új címere.

ORLAI BALÁZS

(A szerző tárgytervező)