Kmetty Ágoston 4300 eurót kapott a magyar államtól pár foga kilazulásáért, csukló- és hasi sérüléseiért, míg Balogh Sándor 14 ezer eurót, amiből 10 ezer szolgált a halláskárosodása okozta hátrányok kompenzálására. A számtalan cigány panaszos közül ő volt az első sikeres.


A minap a személyi szabadság indokolatlanul hosszú elvonása miatt kaptunk intőt Strasbourgban. Maglódi Csabának úgy ítéltek meg 3 ezer euró kártérítést három év hét hónapnyi fogva tartásért, hogy nem tudható, idehaza felmentik-e az emberölés vádja alól. A gyanúsítottakkal szembeni ideális európai magatartás az "ésszerű időn belüli döntés, illetve szabadlábra helyezés". A strasbourgi bíróság szerint ugyanis az ártatlanság vélelmén túl - amely minden, jogerősen el nem ítélt embert megillet - az egyén szabadsághoz való joga ütközik a közösségnek a közbiztonság fenntartásához fűződő érdekével.

Pedig amióta fő szabályként nem rendőrségi fogdákban ülnek az előzetesesek, a nyomozónak kevesebb a lehetősége, hogy a levelek ki- és a látogatók beengedésével játszva kiszúrjon a nem valló gyanúsítottal. Az előzetes letartóztatottak heti egyszer fürdenek, napi egy órát tölthetnek szabad levegőn, szerencsés esetben napi öt percet beszélhetnek ügyvédjükkel, havonta egyszer fogadhatnak látogatót, csak börtönkosztot ehetnek.

Az emberi jogok európai egyezménye szempontjából az is támadható, ha az előzetest nem próbálják kiváltani házi őrizettel vagy lakhelyelhagyási tilalommal. Ez Magyarországon általános gyakorlat, ahogy az is, hogy a magyar bíróságok szinte minden komolyabb (és néha piti) bűncselekmény vádlottjánál szükségesnek tartják a szabadságelvonást, s az európai joggyakorlattal ellentétben nem vizsgálják azokat a konkrét körülményeket, amelyek a szökésre utalhatnak. A "pecsételő bírák" így cinkosaivá válhatnak a hanyag munkát végző nyomozóknak és vádlóknak. Mert ha valaki már előzetesben van, az ott is ragad. Ügyvédként többször is láttam, hogyan számolta vissza a bíró a szabadságvesztés hosszát az előzetesből. S ne feledjük, az utóbbi években több - minő véletlen, cigány - elítéltet a nyomozási hibák napfényre kerülését követően, sokéves börtön után mentettek fel.

Remélem, a strasbourgi ítéletek arra késztetik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy stratégiát dolgozzon ki, melynek része lesz a büntetőbírák képzése, továbbá az eltúlzott idejű előzetes letartóztatások miatt indítandó magyar polgári perekben a Maglódi-féle ítélet alkalmazása. E szerint a bíróságok tartoznának kártérítéssel, ha nem soron kívül bírálják el az előzetesben lévők büntetőügyét. A Maglódi- ügyben felmerült 6 millió forint fogvatartási költség sajnos már a magyar adófizetők terhe.

FARKAS LILLA

(A szerző ügyvéd a Magyar Helsinki Bizottságnál)