Hatvanhárom hazai városban tavaly már kisebbségben voltak azok az újszülöttek, akik házasságban születtek – tudta meg a HVG a Központi Statisztikai Hivatalban. A lapunk számára összeállított adatokból arra lehet következtetni, hogy számos helyen az anyakönyv-vezetői áldást követő szülés számít hovatovább deviánsnak. A szóban forgó városok közé 2008-ban kerültek be először megyeszékhelyek: Tatabányán a tavaly világra jött 733 kisgyerek közül például 404-nek, Salgótarjánban pedig 309 újszülött közül 163-nak nem férjes anya adott életet. Ugyancsak az ilyen települések közé tartozott 2008-ban egy harmadik megyei jogú központ, Dunaújváros, ahol a 394 újszülött közül kereken 200 volt az egykor szerelemgyereknek nevezett csecsemők száma. Ugyancsak a szabad párkapcsolatból származó kisgyerekek arányának gyors növekedését jelzi, hogy tavaly először egy egész megyében többségbe kerültek a valaha törvénytelennek mondott újszülöttek. A fordulat Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be, ahol 2008-ban már 49 százalékos kisebbségben voltak a hagyományos családból jött kicsik. Ha az eddigi tendencia folytatódik, akkor hamarosan Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonló helyzet állhat elő. A házasságon kívül világra jött gyerekek szüleinek több mint a kétharmada – a KSH adatai szerint – élettársi kapcsolatban él, sok esetben pedig az anya tartós párkapcsolat nélkül vállal gyermeket. A nem tradicionális családban született csecsemők aránya a hazai városok közül tavaly Battonyán (75 százalék), Hajdúhadházon (74) és Sellyén (71) volt a legmagasabb, miközben Pálházán, Fertődön és Fertőszentmiklóson a legalacsonyabb. A vidéken ma is változatlan hevességgel zajló „életforma-forradalom” a fővárosban ugyanakkor már évekkel ezelőtt véget ért: Budapesten ebben az évtizedben 30–33 százalék körül stabilizálódott a házasságon kívül született gyerekek aránya.

HVG

HVG

HVG