HVG

Másfél évtized múlva a 14 év alatti lakosság 40 százaléka valószínűleg már roma lesz Északkelet-Magyarországon. A legnagyobb hazai kisebbség általános iskolás korú gyermekeinek aránya jelenleg mintegy 31 százalék Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ugyanez a mutató a rendszerváltás idején 16,6 százalék volt. A cigányság területi elhelyezkedése újabb másfél évtized múltán egyébként a jelenleginél is nagyobb különbségeket mutat majd: a nyugat-dunántúli megyékben 2021-ben például 3,5, az Észak-Alföldön 10,8, az északkeleti hegyvidéken pedig 18,1 százalék körül lesz az összlakosságon belül a romák aránya (ez a szám jelenleg 2,8, 8,9, illetve 13,1 százalék) - derül ki a Demográfia című folyóirat legutóbbi számának egyik elemzéséből. Relatíve a legnagyobb lélekszám-növekedést a tanulmányíró Hablicsek László a fővárosban valószínűsíti: a rendszerváltás idején regisztrált 2 százalékról 2021-re több mint a háromszorosára, 6,5 százalékra emelkedhet a budapesti cigányság aránya. Ennek nyomán a fővárosban három évtized (1990-2021) alatt 40 ezerről 100-105 ezerre, Északkelet-Magyarországon 124 ezerről 227 ezerre változik várhatóan a romák lélekszáma. A gyors növekedés az európai összehasonlításban is magas természetes szaporodás mellett (egy hazai roma asszony átlagosan 3 gyereket szül élete során) a hazai cigányság életkorának számottevő emelkedésével is összefügg. Egy roma férfi 1990-ben még átlagosan 58,8 évig, 2001-ben viszont már 63,3 évig élt Magyarországon. Az összlakosság esetében ennél lassabb volt a változás: a magyarországi férfiak a "fordulat évében" átlagosan 65,1, míg 2001-ben 68,2 évig éltek. A romák jelenlegi természetes reprodukciójának mechanikus kivetítése esetén egyébként 0,9-1,1 milliós cigány populációval lehetne számolni itthon másfél-két évtizeden belül. A cigányság körében is tapasztalható gyerekszámcsökkenésre is tekintettel Hablicsek azonban azt feltételezi, hogy a jelenlegi durván 600 ezerről hozzávetőlegesen 800 ezerre emelkedik majd a hazai kisebbség lélekszáma.