Az egész Kárpát-medencében a Kárpátalján található valószínűleg az utolsó olyan jelentős számban magyarok által is lakott kisrégió, ahol a születések száma még meghaladja a halálozások számát. Ukrajna jelenlegi nagyszőlősi járásában (amely területét tekintve lényegében megegyezik a történelmi Ugocsa vármegyével) 1989-ben 28 ezer, 2001-ben pedig 31 ezer magyar élt. A növekedés nem kizárólag a természetes szaporulat következménye: a helyi demográfusok szerint a kedvezménytörvény hatásaként sok kettős identitású ukrán, szlovák és cigány család vallotta magyar nemzetiségűnek magát a legutóbbi (2001. decemberi) népszámlálás alkalmával. Az 1921 előtt Magyarországhoz tartozó - jelenleg ukrán megye - Kárpátalja 609 települése közül egyébként 78 faluban vannak még abszolút többségben a magyarok - derül ki a hivatalos helyi statisztikákból. Az egykori szovjet-magyar határ túloldalán mintegy 50 kilométer széles sávban az évtized elején 151 516 magyar nemzetiségű polgár élt. A 13 kárpátaljai járás között egy olyan akad, ahol a magyarok még abszolút többségben vannak: az 54 ezer lakosú Beregszászi járás népességének 76 százaléka (41 ezer fő) mondta magát annak. A legnyugatibb ukrán megye négy járási jogú városa közül a határtól alig 10 kilométerre fekvő, 27 ezer lakosú Beregszászon él a legtöbb - 13 ezer - magyar. Az utolsó két népszámlálás között kismértékben emelkedett a magyarság lélekszáma (6900 fő) a 82 ezer lakosú Munkácson is, ahol a romák a 2001-es népszámlálás során nem jelentéktelen számban magyar nemzetiségűnek mondták magukat.