Nagyobb védelmet érdemel-e valakinek a hagyományos, papíron, borítékban lebonyolított magánlevelezése, mint az e-mail forgalma? – továbbra sincs törvényhozói válasz a kérdésre, amit Jóri András adatvédelmi biztos tett fel nemrég a „nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtéséről” szóló ajánlásában.

A külső – bírói vagy igazságügy-miniszteri – engedélyhez kötött titkosszolgálati tevékenységek listája a nemzetbiztonsági törvény 14 évvel ezelőtti hatályba lépése óta változatlan. Ebből egyértelmű, hogy a postai küldemények felbontásához, magánlakás átkutatásához, ott lehallgatóberendezés, titkos kamera elhelyezéséhez és akár vonalas, akár mobiltelefon lehallgatásához egyértelműen külső engedély kell, míg például az egyszerű utcai követéshez nem. Csakhogy éppen ebben a majd másfél évtizedben tört be a számítógép a magyar háztartásokba, és mint az ajánlás megállapítja, „a magánélethez egyre inkább hozzátartozik a személyes adatok otthoni számítógépen vagy hálózati szerveren történő tárolása, az elektronikus levelezés, (...) internetes telefonálás”.

Nyilvánvaló, hogy a titkosszolgálatok számára óriási lehetőségeket nyit meg az online házkutatásnak nevezett módszer, vagyis amikor a célszemélyek számítógépeit és adathordozóit anélkül fésülik át, hogy a magánlakásba behatolnának. Jóri szerint a hatályos szabályokból nem vezethető le egyértelműen, hogy ehhez van-e szükségük a titkosszolgálatoknak külső engedélyre. Ő mindenesetre nemcsak azt szögezte le, hogy erről a parlamentnek világosan állást kell foglalnia, de azt is, hogy ha engedélyezni kívánják az online házkutatást, akkor annak szigorú kontroll alatt álló, tehát külső engedélyhez kötött tevékenységnek kell lennie.

Nyilvánvaló, hogy a terrorszervezetek után kutakodva első számú célpontok a számítógépek, az internetes adatforgalmazás. Mint a Budaházy-ügy mutatja (lásd hírünket a 10. oldalon), egy ilyen ügy Magyarországon sem elméleti lehetőség. Ha viszont később kiderülne, hogy ilyen, kétes jogszerűségű akciók adtak muníciót a vádhoz, egy szemfüles védő jó eséllyel kérdőjelezhetné meg a bizonyíték törvényességét a bíróság előtt.