Női börtönök: harmadik világbeli állapotok
Helyenként a harmadik világot idéző körülmények fogadják a letöltendő szabadságvesztésre ítélt, vagy akár csak előzetes letartóztatásban lévő nőket a magyar fegyintézetekben.
A kalocsai női börtönben büntetésüket töltő rabok ma nagyjából olyan higiéniai körülményekkel szembesülhetnek, mint ami az őket rács mögé juttató férfi ügyészeknek, bíráknak jutott ugyanebben a városkában előfelvételis katonaként – úgy három évtizeddel ezelőtt. Meleg vizes fürdés hetente kétszer, túlzsúfoltság, korszerűtlen fűtés – s még nem is a kalocsaiak állnak a legrosszabbul.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté hivatalának a munkatársai tavaly külön vizsgálatot tartottak a női elítélteket és előzetes letartóztatottakat fogva tartó három büntetés-végrehajtási (bv) intézetben, Kalocsán, Egerben és a Pálhalmához tartozó Mélykúton. Amit találtak, az a most elkészült jelentés szerint szinte sehol sem törvényellenes ugyan, ám a társadalom mélyszegénységben élő részén kívül szinte elképzelhetetlen.
HVG |
A hivatalos normák szerint a fürdést elég lenne hetente egyetlen alkalommal lehetővé tenni. Nem hivatalos információk szerint a kemény takarékossági kényszerben lévő börtönökben – az előzetes fogvatartottak elhelyezésére szolgáló budai, Gyorskocsi utcai intézetet a spórolás jegyében éppen most zárják be – fontolgatják is, hogy heti egyszerire csökkentsék a zuhanyozási lehetőséget. Pedig az utóbbi években a bv-helyzet sok szempontból látványosan javult. A korábbinál kevésbé börtöncentrikus büntetőpolitikának és a magántőke bevonásával felépült új fegyintézeteknek köszönhetően jelentősen csökkent a túlzsúfoltság (lásd ábránkat a 15. oldalon) – bár a jelenlegi 125 százalék rosszabb a tavalyi átlagnál. Részben a vidéki munkanélküliség súlyosbodása következtében, részben a biztos megélhetésnek, esetenként a szolgálati lakásoknak köszönhetően szinte teljesen sikerült feltölteni a bv-állományt legalább érettségizettekkel, a fegyőrök átlagéletkora alacsony, sok intézetben 30 év körül van.
Továbbra is súlyos probléma Egerben, hogy akadt zárka, amelyben szabálysértési elzárást töltő, jogerősen elítélt és előzetes letartóztatott volt összezárva, márpedig az utóbbiakat megilleti az ártatlanság vélelme, vagyis nem lehetne együtt őrizni őket a tényleges büntetésüket töltő elítéltekkel.
Noha a zsúfoltság Mélykúton sem ismeretlen – 194 férőhelyre a vizsgálat idején 252 fogvatartott jutott –, ott a körülmények a többi intézethez képest sokkal jobbak. A zárkákban alakítottak ki zuhanyozót, a nők naponta fürödhetnek, és szinte minden elítélt dolgozhat vagy tanulhat. Különleges helyzetben van Kecskemét, ahol még egy 2001-ben kelt ombudsmani ajánlás nyomán külön körletet alakítottak ki a kisgyermekes anyáknak, akik egy ideig a babákkal együtt élhetnek példásan kulturált körülmények közt. Elképzelhető viszont, hogy milyen az élelmezés a 400 forintos napi bv-normából. Amúgy szinte minden bv-intézetben elterjedt gyakorlat, hogy a gyógyszereket – főként nyugtatókat és altatókat – porrá törve adják ki, megakadályozandó az üzletelést.
A 19. században épült fegyintézeteknek az esetenként harmadik világbeli állapotokat idéző körülményeire az sem lehet mentség, hogy a fogvatartottak iskolázottsága és ezzel feltehetőleg arányos társadalmi státusa is messze átlag alatti. Kalocsán a vizsgálat szerint minden tizedik elítélt analfabéta, Mélykúton a 252 fogvatartottból 121-en tanulnak – közülük 28 fő az általános iskola 3-4. osztályát járja.
FAHIDI GERGELY