HVG

Vasárnap sem az M6-os, sem az M7 -es autópályán nem száguldoztak a megszokott módon az autósok - a HVG munkatársának ez volt az első tapasztalata a május 1-jén bevezetett új közlekedési szabályok kapcsán. A négynapos hosszú hétvégén így is meghaltak öten, és több mint félszázan megsérültek közúti balesetben. A szigorúbb bírságolási rendszer (lásd táblázatunkat a 20. oldalon) debütálásáról még semmit sem tudni, az Országos Rendőr-főkapitányságon lapzártánkkor még csak készült május első négy napjának szabálysértési mérlege.

Nemcsak az autósok vezettek lassabban, a hónapokkal ezelőtt beharangozott szigorítás bevezetése sem volt rohanós. Csak a hatálybalépése előtti utolsó napon, április 30-án jelent meg például a Magyar Közlönyben az a gazdasági miniszteri rendelet, amely meghatározza a sebességmérőkre vonatkozó követelményeket. Így nem maradt idő az előírásoknak mindenben megfelelő eszközök beszerzésére. Hiába tehát a hónap eleji szabályváltás, csak elvileg működhetnek maszek (vállalkozói, önkormányzati) traffipaxok, miközben a hatóságok azt várják, akár a mostani 150-nek a tízszeresére is nőhet a sebességmérők száma (Ausztriában 1600 működik). Elvárás például a digitális és utólag nem manipulálható képsorozat, amit on-line kell továbbítani a rendőrségi rendszernek (ott szabják majd ki a bírságot), s a gépeknek azt is rögzíteniük kell, hol és mikor készült a fotó. És akárhol nem állhat sebességmérő, csak ott, ahol az üzemeltető ehhez a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól engedélyt kap. Az aprólékosan felsorolt követelményeknek pillanatnyilag egyetlen traffipax sem felel meg, de a rendőrség 2012 végéig haladékot kapott az átállásra. Az ORFK-n mindenesetre úgy számolnak, évente kétmillió ügy lesz a mostani 500 ezer helyett, ha a maszekok is bekapcsolódnak a szabálysértések ellenőrzésébe.

A tarthatatlan közlekedésbiztonságra hivatkozva a kormányfő még tavaly hirdetett zéró toleranciát a szabálytalankodókkal szemben (HVG, 2007. október 27.). Az akkor beharangozott szigor részeként január közepétől a rendőrnek mérlegelés nélkül el kell vennie a jogosítványt, ha a szonda szerint az autós alkoholt fogyasztott, függetlenül attól, hogy az milyen hatással volt vezetési képességére. Az év elejétől keményebb a büntetőpontok rendszere is: egységesen kettővel emelkedett a kiszabható pontok száma. A gondatlanságból elkövetett cselekményekért így már hat, a szándékos bűncselekményért kilenc pont jár. A sebességkorlátozás jelentős túllépése, a szabálytalan áthajtás vasúti átjárón öt pontot ér, csakúgy, mint az ittas vezetés. A jogosítványt 18 pont begyűjtése után bevonják, amit a tulajdonosa legkorábban fél év elteltével kaphat vissza, feltéve, hogy igazolja, sikeres utánképzésen van túl.

A legtöbb vitát az úgynevezett objektív felelősség váltotta ki: ha nincs meg a szabálytalankodó, akkor a jármű üzemben tartója fizet. Ezt azzal indokolja a kabinet, hogy túl sokan bújtak ki a felelősségre vonás alól, arra hivatkozva, hogy nem ők, hanem egy családtagjuk követte el a szabálysértést, de rá nem kötelesek terhelő vallomást tenni. Május elsejétől már nem kerülhető el a büntetés: gyorshajtás, tiltott áthajtás vasúti síneken vagy piros lámpánál, tilosban parkolás, autópályán leállósávban haladás, a kötelező haladási irányra, illetve a természet védelmére vonatkozó szabályok megsértése miatt végül az autó üzemben tartójának kell fizetnie. Nem is keveset: a kiszabható közigazgatási bírság mostantól 30 ezertől 300 ezer forintig terjed. Ez alól mentesülni csak akkor lehet, ha a kocsi gazdája teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával tudja igazolni, hogy az autóját kölcsönadta. Az üzemben tartó még ilyenkor is kezesként felel a bírság megfizetéséért (kivéve, ha igazolja, hogy kocsiját ellopták, és azt bejelentette).

Sokak szerint a jogalkotók ezzel átestek a ló túloldalára, és többen az Alkotmánybíróságnál (AB) meg is támadták az új felelősségi szabályt. Egyebek mellett azért, mert szerintük sérti az ártatlanság vélelmének elvét, és nem ad lehetőséget a mérlegelésre a büntetésnél. Mostanában leginkább az autókölcsönzők háborognak: minden szabálytalankodó külföldi helyett ők kénytelenek állni a bírságot, annak törléséhez pedig nem elég bemutatniuk a bérleti szerződést.

A szigortól sokat várnak a hatóságok. Az év első négy, próbaidős hónapjában a rendőrség több mint 20 ezer figyelmeztető levelet postázott, és ha a szabályokat élesben alkalmazták volna, több mint 600 millió forint bírságot szabhattak volna ki. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint márciusig egyébként 11 százalékkal kevesebb személyi sérüléses és 36 százalékkal kevesebb halálos baleset történt (110-zel kevesebben haltak meg), mint tavaly az év első három hónapjában.

PÁLMAI ERIKA